Hamis diplomák: 170 ezer forintért bárki vásárolhat doktori címet

Három vietnámi pályakezdőt tartóztatott le a rendőrség Hanoiban.

  • Eduline
Hanoi University of Science and Technology. Kelendő a hamis diploma
Wikipedia

Három vietnámi pályakezdőt tartóztatott le a rendőrség Hanoiban. A hallgatók alig tették le az államvizsgát, máris hamis oklevelek készítésével és terjesztésével kezdtek foglalkozni – adta hírül a Diploma Fraud.

A doktori okleveleket átszámítva 170 ezer, míg a mesterszintű diplomákat 135 ezer forintért árulták, így több milliót kerestek rövid idő alatt. A három diák a Hanoi University of Science and Technologyn szerzett diplomát, egyikük ráadásul kiváló eredménnyel végzett az egyetemen.

Valószínűleg egyik ügyfelük jelentette fel őket a rendőrségen, így bukkantak a csalók nyomára. A 29 éves Vu Dinh Quyenre egy kávézóban csaptak le, amint éppen egy hamisított külkereskedelmi diplomát adott át egy megrendelőnek. A vizsgálat során derült ki, hogy két bűntársa is volt. Így működnek a diplomagyárak – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.