Friss kutatás: az idén felvételizők fele menne külföldre

Tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzésben utaznának külföldre – erre jutott a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.

  • Eduline
Shutterstock

A BGE 1125 diákot kérdezett meg a kiállításon. A felmérés szerint tovább csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ez az arány 2013-ban még 87 százalék volt, tavaly már csak 75 százalék, idén pedig 72 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya – a három évvel ezelőtti 13-ról 28 százalékra.

A tavalyihoz képest nőtt azok száma, akik az iskola melletti munkából szeretnék finanszírozni a tanulmányaikat. A Diákhitelt a megkérdezettek mindössze 10 százaléka venné fel.

A diákok majdnem fele (47 százalék) szeretne külföldön továbbtanulni, csak 19 százalék töltené a teljes tanulmányi idejét Magyarországon, 34 százalék viszont még nem határozott ebben a kérdésben – áll a kutatásban.

A külföldön tanulni vágyók között a tavalyi adatokhoz képest a duplájára nőtt azon felvételizők száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el (14 százalék), továbbá akik részképzéssel – például ösztöndíj, diákcsereprogram révén – utaznának külföldre (53 százalék). Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a külföldi szakmai gyakorlatot tervezők száma (35 százalékról 20 százalékra).

Az is érdekes, hogy a megkérdezettek 36 százaléka dönt a későbbi diplomája munkaerő-piaci elismertsége alapján szakválasztáskor, a legtöbben (54 százalék) a képzési terület elismertsége alapján döntenek. 33 százaléknak az intézmény hírneve volt a legfontosabb.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.