Tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzésben utaznának külföldre – erre jutott a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.
A BGE 1125 diákot kérdezett meg a kiállításon. A felmérés szerint tovább csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ez az arány 2013-ban még 87 százalék volt, tavaly már csak 75 százalék, idén pedig 72 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya – a három évvel ezelőtti 13-ról 28 százalékra.
A tavalyihoz képest nőtt azok száma, akik az iskola melletti munkából szeretnék finanszírozni a tanulmányaikat. A Diákhitelt a megkérdezettek mindössze 10 százaléka venné fel.
A diákok majdnem fele (47 százalék) szeretne külföldön továbbtanulni, csak 19 százalék töltené a teljes tanulmányi idejét Magyarországon, 34 százalék viszont még nem határozott ebben a kérdésben – áll a kutatásban.
A külföldön tanulni vágyók között a tavalyi adatokhoz képest a duplájára nőtt azon felvételizők száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el (14 százalék), továbbá akik részképzéssel – például ösztöndíj, diákcsereprogram révén – utaznának külföldre (53 százalék). Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a külföldi szakmai gyakorlatot tervezők száma (35 százalékról 20 százalékra).
Az is érdekes, hogy a megkérdezettek 36 százaléka dönt a későbbi diplomája munkaerő-piaci elismertsége alapján szakválasztáskor, a legtöbben (54 százalék) a képzési terület elismertsége alapján döntenek. 33 százaléknak az intézmény hírneve volt a legfontosabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
