Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Nyolcadik rész: Finnország.
A skandináv államokhoz hasonlóan Finnországban is ingyen szerezhettek egyetemi, főiskolai végzettséget. A külföldi diákok elsőszámú forrása a studyinfinland.fi - itt minden információt megtaláltok a képzésekről, a felsőoktatási rendszerről és a felvételiről.
Milyen képzésekre jelentkezhettek?
Finnországban 14 egyetem, illetve 27 gyakorlati tudást adó főiskola (Universities of Applied Sciences/Polytechnics) működik. Az akadémiai képzés - a magyar rendszerhez hasonlóan - hároméves BA/BSc-képzésre és kétéves MA/MSc-képzésre oszlik. A főiskolákon 3,5-4,5 éves, a szakmai gyakorlatot is magába foglaló alapképzésen, illetve 1-1,5 éves mesterképzésen vehettek részt - ezekre hároméves szakmai tapasztalattal lehet jelentkezni.
Angol nyelvű alapképzésekre - körülbelül százra - elsősorban a főiskolákon, mesterképzésekre - körülbelül kétszázra - viszont inkább az egyetemeken jelentkezhettek: az adatbázist itt találjátok.
A finn felsőoktatási intézmények közül a Helsinki Egyetem végzett a legelőkelőbb - 69. - helyen a Quacquarelli Symonds (QS) 2013-as egyetemi rangsorában. Az Aalto University a 196., a University of Turku a 205., a University of Oulu pedig a 253. helyet szerezte meg. A Kelet-finnországi Egyetem (University of Eastern Finland) a 291., a University of Jyväskylä pedig a 299. lett a listán. A Tamperei Egyetem a 376. helyre került, a Tampere University of Technology a 431-440., az Abo Akademi University pedig a 451-460. helyet szerezte meg.
Így zajlik a felvételi
Finnországban a tanév két szemeszterre oszlik: az őszi félév augusztustól/szeptembertől decemberig, a tavaszi pedig januártól májusig tart. A főiskolák által meghirdetett, 2014. szeptemberében induló alapképzésekre az admissions.fi oldalon, január 7-től lehet jelentkezni. A határidő február 11.
Az egyetemek képzéseire közvetlenül jelentkezhettek: az engAme tájékoztatása szerint a jelentkezéseket általában postán is el kell jutattni az intézménynek, és sok helyen szerepel a követelmények között valamilyen felvételi vizsga is.
| Továbbtanulás külföldön? |
Cikkeinkkel megismerhetitek a külföldi felsőoktatási-felvételi rendszereket: Németország, Ausztria, Skócia, Dánia, Norvégia, Írország, Svédország |
A legtöbb esetben Budapesten is vannak vizsgahelyszínek, de előfordulhat, hogy ki kell utaznotok a felvételire. Az egyetemi szintű alapképzéseken az amerikai rendszerben használt SAT vizsgát kérnek. Az angol nyelvű mesterképzésekre novembertől februárig/márciusig jelentkezhettek.
Ha angol nyelvű képzésre jelentkeztek, bizonyítanotok kell a nyelvtudásotokat is: általában IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgát kérnek.
Mennyiből lehet megélni?
Ha Finnországban tanultok, havonta körülbelül 700-900 euró (213-274 ezer forint) kiadással kell számolnotok: ez az összeg fedezi a szállást, étkezést és egyéb kiadásokat is. Magyarországhoz hasonlóan diákként különböző kedvezményeket vehettek igénybe, és munkát is megkötés nélkül vállalhattok a tanulás mellett.
Finnországban ösztöndíjra elsősorban a doktori képzésben részt vevők pályázhatnak, de érdemes szétnézni annak az intézménynek a honlapján, amelynek a képzésére jelentkeztetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
