Nagy átalakítások kezdődnek jövőre a CEU-n

A budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) 2013 végétől átalakítják: felújítják, illetve beépítik belvárosi campusát...

  • MTI

A budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) 2013 végétől átalakítják: felújítják, illetve beépítik belvárosi campusát, átköltöztetik a jelenleg Budán működő részlegeket, valamint új egységként létrehozzák a közpolitikai iskolát.

Wikipedia

A Budapest belvárosában 1995-ben létesített, mintegy 35 ezer négyzetméternyi campus felújítását 2013 végén vagy 2014 elején kezdik meg. Az építkezés hat egymás mellett álló, a CEU tulajdonában lévő épületre és egy üres telekre terjed ki a Nádor utca, az Arany János utca, az Október 6. utca és a Zrínyi utca által határolt tömbben. A várhatóan öt évig tartó újjáépítés után oda költöznek a jelenleg Budán működő egységek, így az üzleti iskola és a kognitív tudományok tanszék, továbbá ott működik majd az új közpolitikai iskola is.

Az átalakítás részeként korszerűsítik és bővítik a tantermeket, a tanári irodákat és a kutatóhelyiségeket, közösségi tereket hoznak létre, kicserélik a közműveket, valamint fejlesztik a könyvtárat. Az egyetem energiafelhasználása a felújítás után várhatóan kétharmadára csökken.

Emellett az intézmény bővíti bölcsészettudományi képzési területeit és fejleszti társadalomtudományi képzését a stratégiai fejlesztési terve részeként megvalósuló átalakítás alatt.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.