Corvinusosok akciója 2011-ben. A Corvinus van az átalakítások középpontjában
MTI
„Lassú, feltehetően vontatott integrációs folyamatokat indít meg”, „autonómiaharcokat provokál”, „integrációként erőszakoltnak tűnik” és az autonómia „kényszerű feladásának táncrendjét fogalmazza meg” – többek között ilyen véleményeket fogalmaztak meg a nagyobb budapesti egyetemek vezetői a felsőoktatási pólusok létrehozásáról szóló minisztériumi tervezetről. Az eduline birtokába került intézményi állásfoglalások egy ponton összecsengenek: a rektorok nem értik, pontosan mit jelent a felsőoktatási pólus kifejezés.
A Semmelweis Egyetem állásfoglalásában például az áll, ha a felsőoktatási pólusok egyetemi-főiskolai szövetségeket jelentenek, támogatják a létrehozásukat. „Az egyetemek közötti szövetség hasznos és értelmes kategória (…) lényegük, hogy nem kényszerűen és nem központi utasításra köttetnek, hanem a felsőoktatási szereplők közötti józan és független együttműködési igény mentén. Ebben, de csakis ebben a kontextusban tudunk elfogadni további egyetemközi együttműködéseket és/vagy szerződéseket, amelyek lényege a teljes szakmai és irányítási autonómia megőrzése” – írják.
|
Az eduline által korábban már ismertetett minisztériumi tervezetben az olvasható, hogy összesen tizenhárom felsőoktatási egységet jelöl ki a kormány – korábban tizenkettőről volt szó, de a közszolgálati egyetem végül saját pólust kapott. A dokumentum homályosan fogalmaz a pólusok szerepéről, az viszont már most biztos, hogy képzéseik egy részét elveszítik az egyetemek és főiskolák, a tervezet ugyanis azzal számol, hogy egy profil az országban mindössze három-hat helyen lehet jelen. Kérdéseket elsősorban a budapesti felsőoktatás átalakítása vet fel, a Budapesti Corvinus Egyetem három agrárkarát ugyanis a közép-magyarországi agrár felsőoktatási pólushoz, a régi Közgázt pedig a Műegyetemmel együtt egy műszaki-gazdasági pólushoz sorolja a tervezet. |
Tényként kezelik a Corvinus feldarabolását
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állásfoglalása már visszafogottabban fogalmaz: azt írják, az ELTE „kész a budapesti tudományegyetemi együttműködésre a nemzetközi észrevehetőség érdekében, különösen a gazdaságtudományok és az élettudományok területén, de nem zárkózik el az esetleges integrációs gondolatok elől sem”.
Az ELTE anyagából derül ki az is, az intézményvezetők már-már tényként kezelik a Corvinus feldarabolását: „az ELTE esetében ellentmondásos is az anyag (a felsőoktatási fejlesztési koncepció – a szerk.), hiszen az ELTE számára a közgazdasági képzés felé nyitást is kijelöli a koncepció, azonban a BCE illetékes karait a BME-be integrálná”.
A minisztériumi anyag szerint az ELTE-nek három gyenge pontja van: nem elég hatékony a „szervezeti menedzsment”, viszonylag kevés külföldi hallgatót vonz, és hiányzik a közgazdasági-menedzsment profil a képzési kínálatból. „A koncepció jelenlegi verziója nem tisztázza, hogy miként erősödhetne a közgazdasági-menedzsment profil. Úgy véljük, hogy amennyiben a Budapesti Corvinus Egyetem – jelenleg a BME-hez rendelt – pesti campusában tömörülő Közgazdaságtudományi, Gazdálkodástudományi és Társadalomtudományi Kara az ELTE-hez kerülne, azzal minőségi javulást érhetnénk el mindhárom, gyengébbnek minősített területen” – olvasható az ELTE válaszában.
Egyetemi hálózatba menekülne a Corvinus
A felsőoktatási változások alighanem legnagyobb vesztese, a Budapesti Corvinus Egyetem régi-új ötlettel mentené a menthetőt: a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel és a Műegyetemmel együtt hozná létre a Budapesti Egyetemi Hálózatot (BEH), amely így – a katonai, rendészeti és közigazgatási, valamint a legtöbb művészeti szak kivételével – az összes képzési területet lefedné.
A Corvinus érvelése szerint a – három másik egyetem vezetője által is támogatott – klaszter létrehozása integrációt ugyan nem jelentene, de így már felvehetnék a versenyt a nagy európai fővárosok felsőoktatási intézményeivel, ki lehetne használni „az inter/multidiszciplinaritásban rejlő szinergiákat”, és fokozatosan meg lehetne szüntetni a „párhuzamosságokat és az átfedéseket”. Ez utóbbi elsősorban a BME gazdasági, a Corvinus gazdasági és társadalomtudományi, valamint az ELTE társadalomtudományi karát érintené érzékenyen – kérdés, melyik maradna talpon, ha ez a verzió valósulna meg.
Az ötlet egyébként nem új, a kilencvenes években működött már hasonló egyetemi hálózat, amelynek a Közgáz mellett a Műegyetem, az Államigazgatási Főiskola, a Kertészeti Egyetem és az Állatorvosi Egyetem volt a tagja. Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora már 2011 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy az ELTE-vel és a BME-vel is el tudna képzelni együttműködést, „közös kapacitásokat használhatnánk, így akár épületek is felszabadulnának”.
