Palkovics: 17 milliárddal nő jövőre a felsőoktatás támogatása

MTI / Soós Lajos

Mégsem lehet majd érettségi nélkül egyetemre menni

Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia a lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni - jelezte.

Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek, illetve módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani - közölte. Ilyen változások lesznek 2015-ben a felsőoktatásban.

Jön a kompetenciamérés és az oktatói bértábla

Kitért arra is, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál: az viszont még kérdés, hogy minden területen vagy csak pilot-jelleggel. A metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet - jelezte. A mérésen nem lehet megbukni: azoknak, akik gyengébben teljesítenek, felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.

Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is előfordulnak - mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében vagy 2016 elején léphetne életbe.

A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg. Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is - tette hozzá. A hallgatók számának csökkenéséről itt olvashattok.

Így alakul át az intézményrendszer

Új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák: az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetik majd a tudományegyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét - utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.

A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy a közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.

2016-ban már kevesebb szak indulhat

Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.

Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt - mondta az államtitkár. Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, míg mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, a szakképzési rendszer részeként is. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül - jelezte.

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél "cégként" működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni - jegyezte meg. A részletekről itt olvashattok.

Elmondta, hogy jövő év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területeken a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni. Az államtitkár szerint elég intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintű társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentős eredmény. A kancellárokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.