Feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc szakdolgozata eltűnése miatt

Lopás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, amiért eltűnt 1984-ben írt szakdolgozata a...

  • MTI

Lopás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, amiért eltűnt 1984-ben írt szakdolgozata a Pécsi Tudományegyetemről (PTE). A volt miniszterelnök szerint ellenfelei el akarják távolítani a politikából, ezért vádolják plágiummal. A Gyurcsány-szakdolgozatról szóló összes cikkünket itt találjátok.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke hétfői Facebook-bejegyzésében "mocskos játéknak" minősítette, hogy a HírTv riportfilmje szerint főiskolai szakdolgozatának minden pontja megegyezik azzal, ami egykori sógorának azonos című, de négy évvel korábban írt értekezésében olvasható. A csatorna ezt a Gyurcsány-dolgozat bírálatára alapozva közölte.

A politikus a közösségi oldalon az ügyet azzal hozta összefüggésbe, hogy ellenfelei szerinte csaknem tíz éve el akarják távolítani a politikából, pontosabban "politikailag meg akarnak ölni". "Eddig nem sikerült, most sem fog sikerülni. Igazam van, és meg fogok érte harcolni" - fogalmazott.

Szakdolgozatának eltűnésével kapcsolatban azt a kérdést tette fel, lehetséges-e, hogy "vádlói" így akarják megnehezíteni, ellehetetleníteni, hogy megvédje magát. Szerinte erre az ügyészségnek kell választ adni, ezért lopás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.

A Hír TV Célpont című műsorában pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi, a politikus első feleségének bátyja is megerősítette, hozzátéve: nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát és merített is belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.

A HírTv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, ebben már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát is találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal.

A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva arra jutottak, hogy az olyan, mintha Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna. Ennek alátámasztására jelezték, a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette, hogy a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Rozs Szabolcs dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget - mutattak rá.

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát.

A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette: a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, vagyis létezett, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.