Feljelentés Sós Tamás doktori disszertációja miatt

Sós Tamás doktori disszertációjának ügyében hivatali visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz Tatár László, a Heves megyei közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának korábbi vezetője.

  • MTI

Tatár László gyöngyösi sajtótájékoztatóján utalt rá, hogy korábban a Hír TV Célpont című műsorának szerkesztői Sós Tamásnak, az MSZP Heves megyei elnökének, országgyűlési képviselőjének a doktori disszertációjában 68 olyan részt találtak, amelyet szerintük Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át más kutatók műveiből.

Tatár László február 10-én kezdeményezte Sós Tamás doktori fokozatának felülvizsgálatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori tanácsánál. Elmondta azt is, hogy Sós Tamás szerint a szakképzésről szóló disszertáció érdemi része a kutatás, amelyet ő végzett.

A Célpont egy másik adásában bemutatott felvételek tanúsága szerint azonban a kutatás sem kizárólag Sós Tamás munkája - mondta Tatár László. A kutatási kérdőívek ugyanis nagyban megegyeznek azokkal, amelyeket 2009 elején, az akkor Sós Tamás által elnökölt megyei közgyűlés fenntartásában lévő megyei pedagógiai intézet küldött szét vállalkozóknak és oktatási intézményeknek, hogy az ott dolgozók töltsék ki őket.

Tatár László felidézte: az intézet akkori vezetője a műsorban azt mondta, nemcsak az adatgyűjtést végezte Sós Tamás helyett, hanem az elemzést is ő írta, és ezért Sós Tamás fizetett is neki.

"Az elhangzottak alapján felmerül, hogy Sós Tamás disszertációjának megszületésében közszolgák sokasága, a kérdőívek kitöltésében pedagógusok tömege vehetett részt" - tette hozzá.

Fülöp Máté

"A plágium arcátlan etikai vétség, a hivatali visszaélés viszont szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény" - mondta Tatár László. Hozzátette: az ügyben legkésőbb hétfőn feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Szerinte számos kérdés vetődik fel: fizetett-e Sós Tamás ezért a munkáért a pedagógiai intézetnek; ha fizetett, magánszemélyként vagy közgyűlési elnökként, az adófizetők pénzéből tette-e; tudták-e a közalkalmazottak, hogy mi célból végzik a kutatást, mindezt munkaidőben tették-e?

Korábbi közleményében Sós Tamás azt írta, dolgozata saját kutatásain alapul, és a plagizálás minden vádját visszautasítja. "A doktori dolgozatok tartalmának szakmai megítélése, megvitatása az arra hivatott szervezetekre és eljárásokra tartozik, nem pártszolgálatot teljesítő sajtómunkásokra" - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.