Fejlesztenék a SOTE-t és az SZTE-t Palkovicsék, fizetésemelés is jön a felsőoktatásban

Úgy látják, hogy a kancellári rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, érkezik a közoktatásban balul elsült oktatói minősítéshez hasonló rendszer is.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az idei januári 15 százalékos emelést követően 2017 januárjában további öt százalékkal nőnek a keresetek felsőoktatásban - jelentette be az oktatási államtitkár szerdai sajtótájékoztatón. A jövő évi emelést 2018-ban követi egy újabb ötszázalékos lépcső, így összességében 27 százalékkal lesznek majd magasabbak a keresetek.

A közoktatásban nem volt probléma mentes a pedagógusok minősítése, ezt szeretnék jobban megoldani a felsőoktatásban Palkovics Lászlóék. Komoly minősítési rendszert vezetnének be, ennek feltételeit a rektori konferenciával közösen munkálják ki.

Az orvosképzés átalakítása is terítéken van, szerdán tárgyalt az illetékes professzori bizottság, a javaslataikat átvezetik és a dokumentum visszakerül a kormány elé. Ez tartalmazza a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem fejlesztését is - mondta az államtitkár. Nekiláttak az agrárstratégia kidolgozásának is, ennek társadalmi vitája zajlik, arról az illetékes rektorokkal is szerdán tárgyalt. A természettudományi karok dékánjaival, a műszaki területtel szintén egyeztettek.

A PPP- konstrukciók kiváltása megkezdődött, számos intézmény ugyanis nehéz helyzetbe került azok miatt a fejlesztések miatt, melyeket hosszútávon a csökkenő hallgatói létszám mellett nem tudtak finanszírozni. Az első megállapodások megtörténtek, idén csaknem 29 milliárd forint értékben 12 konstrukciót váltanak ki - mondta Palkovics.

A kancellári rendszerről szólva az oktatási államtitkár kifejtette, hogy annak bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket - hogy ez a kormány vagy az egyetemek reményeit jelenti-e, azt az olvasóra bízzuk. Egy viszont biztos: A felsőoktatási intézményeknek kifizetetlen számlájuk csak olyan mennyiségben van, ami a rendelkezésükre álló forrásokból rendezhető, a pénzkészletük októberben csaknem 131 milliárd forint volt - emelte ki az államtitkár.

Az intézményi átalakulások lezárultak, de folyamatban van még a bajai Eötvös főiskola vízmérnöki képzésének a közszolgálati egyetemhez integrálása a jövő évre, illetve a Műegyetem gazdaságtudományi kara várhatóan az ELTE-hez kerül jövő augusztustól - közölte Palkovics László.

Új kar jön létre az ELTE-n: így reagált az egyetem az Emmi döntésére

Már november végén hivatalosan jelezte a kar az ELTE-nek, hogy nem bírják tovább a BME-n. Közleményben reagált az ELTE az oktatási államtitkárság tegnapi döntésére, mely kezdeményezi, hogy 2017. augusztus 1-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karát hozzájuk csatolják. A közlemény szerint: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2016.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.