Február 19-én tárgyalnak a HÖK-ös pénzügyek nyilvánosságáról

A ELTE elleni keresetet először 2012. december elején nyújtotta be a TASZ ügyvédje, majd egy formális indokú elutasítást követően újból előterjesztette. A tárgyalást február 19-ére tűzték ki.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az egyetemet a jogi kar egyik hallgatója perelte be, miután kétszer is elutasították közérdekű adatigénylését a kar hallgatói önkormányzatának pénzügyeivel kapcsolatban. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a diák kérésére elvállalta a jogi képviseletet - írja a TASZ blogja.

A hallgató az adatigénylésében kíváncsi volt többek között az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) zárszámadásaira, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokra és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekre is.

Miután elsőre elutasították az adatigénylést, a diák a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére. Az egyetem azonban még ennek ellenére is megtagadta azt.

A felsőoktatási törvény alapján a HÖK  közfeladatot lát el, tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személyek. Ebből következik, hogy a kért adatok egy része közérdekűnek minősül, így az ELTE jogellenesen tagadta meg azok kiadását. A HÖK működése körében közpénzzel gazdálkodik, ezzel köteles elszámolni - írják a blogon.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.