A ELTE elleni keresetet először 2012. december elején nyújtotta be a TASZ ügyvédje, majd egy formális indokú elutasítást követően újból előterjesztette. A tárgyalást február 19-ére tűzték ki.
Az egyetemet a jogi kar egyik hallgatója perelte be, miután kétszer is elutasították közérdekű adatigénylését a kar hallgatói önkormányzatának pénzügyeivel kapcsolatban. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a diák kérésére elvállalta a jogi képviseletet - írja a TASZ blogja.
A hallgató az adatigénylésében kíváncsi volt többek között az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) zárszámadásaira, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokra és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekre is.
Miután elsőre elutasították az adatigénylést, a diák a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére. Az egyetem azonban még ennek ellenére is megtagadta azt.
A felsőoktatási törvény alapján a HÖK közfeladatot lát el, tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személyek. Ebből következik, hogy a kért adatok egy része közérdekűnek minősül, így az ELTE jogellenesen tagadta meg azok kiadását. A HÖK működése körében közpénzzel gazdálkodik, ezzel köteles elszámolni - írják a blogon.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
