Ez lesz a tananyag az ország legfurcsább egyetemi képzésén

Egyetemi juhászképzés indul három magyarországi intézményben is - a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint a juhászat nagyon bonyolult tudomány, és óriási a lemaradásunk. A leendő diákok az iskolapadban szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd.

  • Eduline
Shutterstock

Három egyetemen is kétszáz órás felsőfokú juhászképzést indítanak - számolt be az Index kedden, Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettesét idézve. Jávor szerint az agrárágazatban tudáshiány van, ez pedig különösen igaz a juhtenyésztésre. A három intézmény - a debreceni mellett a Kaposvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a képzésről a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel írt alá megállapodást. Hasonló képzés utoljára 16-17 éve indult Magyarországon.

A képzésben részt vevő diákok szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd - mondta a debreceni rektorhelyettes az Inforádiónak. Jávor szerint egymillió juh mellett - ekkora az itthoni állomány - körülbelül ötszázötven-hatszázezer bárányt tudunk értékesíteni, ami messze elmarad az európai átlagtól.

Hozzátette: a versenyképességen az javítana, ha a magyar juhászok megismernék az új fajtákat, technológiákat, takarmányozási ismereteket, illetve a genetika új módszereit. Példaként említette, hogy a mesterséges termékenyítés ma már nem éri el a két százalékot, enélkül viszont igazi fejlődést nem lehet elérni.

A juhászok mellett az ágazat más területein dolgozókat, kereskedőket, szakirányítókat és csoportvezetőket is várnak, a jelentkezési lehetőség pedig "korlátlan" lesz - mondta a rektorhelyettes. Jávor szerint egyébként a juhászok "érdeklődő emberek", de szervezett képzésekben csak akkor vesznek részt, ha a tanultakat azonnal hasznosítani tudják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.