Ez lesz a tananyag az ország legfurcsább egyetemi képzésén

Egyetemi juhászképzés indul három magyarországi intézményben is - a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint a juhászat nagyon bonyolult tudomány, és óriási a lemaradásunk. A leendő diákok az iskolapadban szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd.

  • Eduline
Shutterstock

Három egyetemen is kétszáz órás felsőfokú juhászképzést indítanak - számolt be az Index kedden, Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettesét idézve. Jávor szerint az agrárágazatban tudáshiány van, ez pedig különösen igaz a juhtenyésztésre. A három intézmény - a debreceni mellett a Kaposvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a képzésről a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel írt alá megállapodást. Hasonló képzés utoljára 16-17 éve indult Magyarországon.

A képzésben részt vevő diákok szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd - mondta a debreceni rektorhelyettes az Inforádiónak. Jávor szerint egymillió juh mellett - ekkora az itthoni állomány - körülbelül ötszázötven-hatszázezer bárányt tudunk értékesíteni, ami messze elmarad az európai átlagtól.

Hozzátette: a versenyképességen az javítana, ha a magyar juhászok megismernék az új fajtákat, technológiákat, takarmányozási ismereteket, illetve a genetika új módszereit. Példaként említette, hogy a mesterséges termékenyítés ma már nem éri el a két százalékot, enélkül viszont igazi fejlődést nem lehet elérni.

A juhászok mellett az ágazat más területein dolgozókat, kereskedőket, szakirányítókat és csoportvezetőket is várnak, a jelentkezési lehetőség pedig "korlátlan" lesz - mondta a rektorhelyettes. Jávor szerint egyébként a juhászok "érdeklődő emberek", de szervezett képzésekben csak akkor vesznek részt, ha a tanultakat azonnal hasznosítani tudják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.