Egyetemi juhászképzés indul három magyarországi intézményben is - a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint a juhászat nagyon bonyolult tudomány, és óriási a lemaradásunk. A leendő diákok az iskolapadban szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd.
Három egyetemen is kétszáz órás felsőfokú juhászképzést indítanak - számolt be az Index kedden, Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettesét idézve. Jávor szerint az agrárágazatban tudáshiány van, ez pedig különösen igaz a juhtenyésztésre. A három intézmény - a debreceni mellett a Kaposvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a képzésről a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel írt alá megállapodást. Hasonló képzés utoljára 16-17 éve indult Magyarországon.
A képzésben részt vevő diákok szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd - mondta a debreceni rektorhelyettes az Inforádiónak. Jávor szerint egymillió juh mellett - ekkora az itthoni állomány - körülbelül ötszázötven-hatszázezer bárányt tudunk értékesíteni, ami messze elmarad az európai átlagtól.
Hozzátette: a versenyképességen az javítana, ha a magyar juhászok megismernék az új fajtákat, technológiákat, takarmányozási ismereteket, illetve a genetika új módszereit. Példaként említette, hogy a mesterséges termékenyítés ma már nem éri el a két százalékot, enélkül viszont igazi fejlődést nem lehet elérni.
A juhászok mellett az ágazat más területein dolgozókat, kereskedőket, szakirányítókat és csoportvezetőket is várnak, a jelentkezési lehetőség pedig "korlátlan" lesz - mondta a rektorhelyettes. Jávor szerint egyébként a juhászok "érdeklődő emberek", de szervezett képzésekben csak akkor vesznek részt, ha a tanultakat azonnal hasznosítani tudják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
