Ezt kell vállalnod, ha államilag finanszírozott szakra vesznek fel

Minden, amit a hallgatói szerződésről tudni kell.

  • Eduline

Kinek kell aláírnia?

Mindenkinek alá kell írnia a hallgatói szerződést, aki államilag finanszírozott képzésre, vagy állami részösztöndíjas képzésre nyer felvételt. Amennyiben önköltséges képzést kezdesz meg, nem kell aláírni a szerződést, de ha átsorolnak államilag finanszírozott formára, úgy eléd fogják tenni a papírt.

Mit vállalok a szerződés aláírásával?

Alapvetően két vállalást teszel: a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt megszerzed a diplomát, és ezt követően 20 éven belül az államin töltött időnek megfelelő ideig itthon vállalsz munkát.

És ha ősszel meggondolom magam?

Ha ősszel gondolod meg magad, akkor még nincs veszve semmi, ugyanis az első félév után még otthagyhatod a szakot. Később csak akkor teheted ezt meg, ha egy éven belül felvételt nyersz egy másik szakra. Ha másként hagyod félbe a tanulmányokat, akkor az addig kifizetett állami ösztöndíj mértékének felét vissza kell fizetned.

Hogyan tartsátok meg az állami ösztöndíjat, ha átsoroltak önköltségesre?

Mi van akkor, ha egyből lelépek külföldre, és 20 évig vissza se nézek? Akkor mennyit fizetek vissza?

Ha a munkavégzésre vonatkozó feltételt nem sikerül teljesíteni, akkor az állam a költségek egészét vissza fogja kérni. Hogy mennyit ér egy félév, az egyébként szakonként változó, de erről tájékoztatnak a szerződésben.

Ez szép és jó, de mi van, ha itthon egyáltalán nem találok munkát?

A munkavégzés idejébe beleszámít az is, ha álláskeresési járadékot kapsz, miután bejelentkezték munkanélkülinek. Szintén beleszámít a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyosításának ideje. Végső esetben önkéntes katonának is elmehetsz, hiszen az duplán számít, bár ha csak ezért mennél, akkor annyira nem ajánljuk.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.