Ezért kapott eltiltást az ELTE ÁJK idei gólyatáborának négy szervezője

Három hallgatót két félévre, egy hallgatót pedig egy félévre eltiltottak tanulmányaik folytatásától az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán lefolytatott fegyelmi eljárás során az idei jogász gólyatáborban történtek miatt.

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hack Péter, a kari hallgatói fegyelmi bizottság elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az érintett hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK Instruktori Kör "Majomház" nevű csoportjának a tagjai, illetve vezetői, akik trágár, az emberi méltóságot sértő szövegű dalok kiosztásával követtek el olyan vétséget, amely a hallgatói kötelezettségek vétkes és súlyos megsértését valósítja meg. Egy további hallgató az Instruktori Kör nevű hallgatói csoport vezetőjeként felelős ezekért a cselekményekért - olvasható a közleményben.

A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között tartózkodni kell az emberi méltóságot sértő, szexista, vagy rasszista szövegek pozitív színben való feltüntetésétől. Különösen nagy a felelőssége azoknak a hallgatóknak, akik a karra éppen beiratkozó elsőévesek számára kívánnak követendő magatartási mintákat nyújtani - fogalmazta meg az elvárásokat Hack Péter.

A bizottság enyhítő körülményként értékelte, hogy az instruktorok a gólyatáboron kívül, és részben a táborban is az egyetemre felvett joghallgatók beilleszkedését segítő, hasznos programokat, valamint éveken keresztül folytatott, a közösségen belüli szolidaritást, és pozitív értékeket támogató karitatív tevékenységet és szervező munkát végeztek. 

Egy hallgató felelősségét a bizottság annyiban értékelte enyhébbnek, hogy ő először vett részt programszervező instruktorként a táborban, és szemben a többi eljárás alá vonttal nem töltött be vezető tisztséget  - áll a dokumentumban.

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei - közte a jogász - gólyatáborában történtek miatt Rónay Zoltán, a felsőoktatási intézmény főtitkára a jogász gólyatáborban történtekről akkor azt mondta: a vizsgálatba bevont szervezők, a rendező cég és az érintett elsőévesek visszajelzései - összesen közel kétszáz diák - egyöntetűen cáfolták, hogy a gólyatábor területén széles körben megtörtént volna az obszcén dalok "énekeltetése". 

A sajtóban is megjelent, a korábbi években született dal az egyik szervezői csoport honlapján volt elérhető, ugyanakkor az egyik szervező ezt a pályaudvari induláskor kiosztotta, azt ott szűkebb körben elénekelték. Ugyancsak a hallgatói visszajelzések alapján megállapítható, hogy a gólyatáborban nem történtek olyan események, amelyek sértették volna a résztvevők ízlését, méltatlan helyzetekbe kényszerítettek volna bárkit is.

Szintén fegyelmi eljárás zajlik az ELTE idei fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt, ahol megerőszakoltak egy fiatal lányt. 

A tavalyi jogász gólyatáborban történt nemi erőszak után a kar dékánja feljelentést tett és nem járul hozzá a jövőben gólyatáborok rendezéséhez. Az eset nyomán hétfőn feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.