Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Három hallgatót két félévre, egy hallgatót pedig egy félévre eltiltottak tanulmányaik folytatásától az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán lefolytatott fegyelmi eljárás során az idei jogász gólyatáborban történtek miatt.

Hack Péter, a kari hallgatói fegyelmi bizottság elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az érintett hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK Instruktori Kör "Majomház" nevű csoportjának a tagjai, illetve vezetői, akik trágár, az emberi méltóságot sértő szövegű dalok kiosztásával követtek el olyan vétséget, amely a hallgatói kötelezettségek vétkes és súlyos megsértését valósítja meg. Egy további hallgató az Instruktori Kör nevű hallgatói csoport vezetőjeként felelős ezekért a cselekményekért - olvasható a közleményben.
A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között tartózkodni kell az emberi méltóságot sértő, szexista, vagy rasszista szövegek pozitív színben való feltüntetésétől. Különösen nagy a felelőssége azoknak a hallgatóknak, akik a karra éppen beiratkozó elsőévesek számára kívánnak követendő magatartási mintákat nyújtani - fogalmazta meg az elvárásokat Hack Péter.
A bizottság enyhítő körülményként értékelte, hogy az instruktorok a gólyatáboron kívül, és részben a táborban is az egyetemre felvett joghallgatók beilleszkedését segítő, hasznos programokat, valamint éveken keresztül folytatott, a közösségen belüli szolidaritást, és pozitív értékeket támogató karitatív tevékenységet és szervező munkát végeztek.
Egy hallgató felelősségét a bizottság annyiban értékelte enyhébbnek, hogy ő először vett részt programszervező instruktorként a táborban, és szemben a többi eljárás alá vonttal nem töltött be vezető tisztséget - áll a dokumentumban.
Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei - közte a jogász - gólyatáborában történtek miatt Rónay Zoltán, a felsőoktatási intézmény főtitkára a jogász gólyatáborban történtekről akkor azt mondta: a vizsgálatba bevont szervezők, a rendező cég és az érintett elsőévesek visszajelzései - összesen közel kétszáz diák - egyöntetűen cáfolták, hogy a gólyatábor területén széles körben megtörtént volna az obszcén dalok "énekeltetése".
A sajtóban is megjelent, a korábbi években született dal az egyik szervezői csoport honlapján volt elérhető, ugyanakkor az egyik szervező ezt a pályaudvari induláskor kiosztotta, azt ott szűkebb körben elénekelték. Ugyancsak a hallgatói visszajelzések alapján megállapítható, hogy a gólyatáborban nem történtek olyan események, amelyek sértették volna a résztvevők ízlését, méltatlan helyzetekbe kényszerítettek volna bárkit is.
Szintén fegyelmi eljárás zajlik az ELTE idei fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt, ahol megerőszakoltak egy fiatal lányt.
A tavalyi jogász gólyatáborban történt nemi erőszak után a kar dékánja feljelentést tett és nem járul hozzá a jövőben gólyatáborok rendezéséhez. Az eset nyomán hétfőn feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).