Ezért fizetnek a diákok többet az albérletért

A diákok többet fizetnek az albérletért, mert nagyobb lakásokat bérelnek - állapítja meg az Otthon Centrum albérleti elemzése, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.

  • MTI
Fülöp Máté

2017 első félévében a bérleti díjak nem, vagy csak kis mértékben csökkentek tavalyhoz képest. Budapesten négyzetméterenként 1700-2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950-1700 forint a havi bérleti díj.

A diákoknak számít a campushoz való közelség, így a fővárosban előnyben van a IX és XI. kerület, vidéken pedig Győr, Szeged, Debrecen és Miskolc készülhet "rohamra" - áll az elemzésben. A nagy régióközpontok mellett Kecskemét, Eger, Dunaújváros, Veszprém, Szombathely albérleti piacán is markánsan érezhető a felsőoktatási intézmények diákjainak jelenléte.

Az Otthon Centrum adatai alapján egy garzon teljes költségéhez képest, amelyen 1, esetleg 2 hallgató osztozik, jóval kedvezőbb, ha egy nagy lakást bérelnek többen: 100-120 négyzetméteren akár 4-5 fő is kényelmesen osztozhat. Az egy főre eső költség egy önállóan bérelt garzonénak fele-kétharmada. Fejenként 30-40 ezer forinttal kalkulálva, egy négy fős társaság 120-160 ezer forintért a XIII. kerület kedvelt részén, a VIII. kerületben a Palota negyedben és a Corvin negyed közelében, sőt még a VI. kerületi diplomata negyedében is kifoghat 2-3 szobás lakást.

Az elemzés szerint Debrecenben vagy Győrben négyzetméterenként és havonta 1600-1800 forint az átlagos bérleti díj, Miskolcon 1000-1200 forint. A 2017 első féléves adatok azt mutatják, hogy havi 40-50 ezer forintért Pécsett, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Miskolcon is lehetett albérletet találni. 70 és 100 ezer forint havi bérleti díjsávban Szombathelyen, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Pécsett belvárosi, tégla építésű társasházi lakás is bérelhető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.