A diákok többet fizetnek az albérletért, mert nagyobb lakásokat bérelnek - állapítja meg az Otthon Centrum albérleti elemzése, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
2017 első félévében a bérleti díjak nem, vagy csak kis mértékben csökkentek tavalyhoz képest. Budapesten négyzetméterenként 1700-2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950-1700 forint a havi bérleti díj.
A diákoknak számít a campushoz való közelség, így a fővárosban előnyben van a IX és XI. kerület, vidéken pedig Győr, Szeged, Debrecen és Miskolc készülhet "rohamra" - áll az elemzésben. A nagy régióközpontok mellett Kecskemét, Eger, Dunaújváros, Veszprém, Szombathely albérleti piacán is markánsan érezhető a felsőoktatási intézmények diákjainak jelenléte.
Az Otthon Centrum adatai alapján egy garzon teljes költségéhez képest, amelyen 1, esetleg 2 hallgató osztozik, jóval kedvezőbb, ha egy nagy lakást bérelnek többen: 100-120 négyzetméteren akár 4-5 fő is kényelmesen osztozhat. Az egy főre eső költség egy önállóan bérelt garzonénak fele-kétharmada. Fejenként 30-40 ezer forinttal kalkulálva, egy négy fős társaság 120-160 ezer forintért a XIII. kerület kedvelt részén, a VIII. kerületben a Palota negyedben és a Corvin negyed közelében, sőt még a VI. kerületi diplomata negyedében is kifoghat 2-3 szobás lakást.
Az elemzés szerint Debrecenben vagy Győrben négyzetméterenként és havonta 1600-1800 forint az átlagos bérleti díj, Miskolcon 1000-1200 forint. A 2017 első féléves adatok azt mutatják, hogy havi 40-50 ezer forintért Pécsett, Kecskeméten, Dunaújvárosban és Miskolcon is lehetett albérletet találni. 70 és 100 ezer forint havi bérleti díjsávban Szombathelyen, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Pécsett belvárosi, tégla építésű társasházi lakás is bérelhető.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
