A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a...
A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a felsőfokú képzésre erőforrásokat áldoznia, nálunk ugyanis magasabb az a pluszjövedelem, amely felsőfokú végzettséggel elérhető, mint a környező országokban.
Székely Mózes szerdán egy fővárosi felsőoktatási szakmai konferencián kiemelte, hogy a férfiak körében a várható élettartam is magasabb diploma esetén. E téren ugyanakkor a környező országokhoz képest nincs jelentős különbség.
Hozzátette, a felsőfokú képzettség igen jó befektetés az egyén számára, Magyarország és a környező országok helyzete kedvezőbb a hasznosulást tekintve, mint az EU-, illetve az OEDC-átlag.
Kitért arra is, hogy az állam 19-20 ezer dollárt fektet egy-egy felsőoktatási képzésbe egyénenként Magyarországon, és az állam haszna jelentősen meghaladja az egyéni hasznosulást.
Az FTT elnöke közölte: a munkanélküliek megoszlását tekintve az elmúlt 10 évben az adatok a felsőfokú végzettségűek körében igen kedvezőek. Ha a felnőtt lakosságot nézik, akkor az egyetemet, főiskolát végzettek foglalkoztatottsága csaknem 80 százalékos. Az is látszik, hogy a szakmával rendelkezők - akiknek nincs érettségijük - foglalkoztatottsági szintje is igen kedvező. Elkeserítően rossz ugyanakkor a helyzet a nyolc általános iskolai osztállyal vagy azzal sem rendelkezők mutatóit nézve - mondta Székely Mózes. Hozzátette: a válság sokkal jobban érintette, érinti a szakmunkás vagy a szakközépiskolai végzettségűeket, mint a diplomásokat.
Szólt arról is: a környező országokban, valamint az OECD és az EU átlagát, a felsőoktatásba belépők számát tekintve a mérnöki, informatikai, természettudományi és agrárterületeken az átlag körül helyezkedik el Magyarország, az egészségügy területén jelentős az elmaradás. Bölcsészképzésben szintén hasonló a helyzet, mint az egészségügyben - mutatott rá.
Székely Mózes összegzése szerint a 2001 és 2010 közötti összráfordításokat tekintve a térségben Lengyelországban és Csehországban némi emelkedés jellemző, míg Magyarországon és Szlovákiában stagnálás jellemző. Úgy látja: Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, és erre erőforrásokat áldoznia, ugyanakkor a képzési szerkezetben jelentős átalakításokra van szükség.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
