Ezért érdemes diplomát szerezni

A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a...

  • MTI
Túry Gergely

A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a felsőfokú képzésre erőforrásokat áldoznia, nálunk ugyanis magasabb az a pluszjövedelem, amely felsőfokú végzettséggel elérhető, mint a környező országokban.

Székely Mózes szerdán egy fővárosi felsőoktatási szakmai konferencián kiemelte, hogy a férfiak körében a várható élettartam is magasabb diploma esetén. E téren ugyanakkor a környező országokhoz képest nincs jelentős különbség. 

Hozzátette, a felsőfokú képzettség igen jó befektetés az egyén számára, Magyarország és a környező országok helyzete kedvezőbb a hasznosulást tekintve, mint az EU-, illetve az OEDC-átlag.

Kitért arra is, hogy az állam 19-20 ezer dollárt fektet egy-egy felsőoktatási képzésbe egyénenként Magyarországon, és az állam haszna jelentősen meghaladja az egyéni hasznosulást. 

Az FTT elnöke közölte: a munkanélküliek megoszlását tekintve az elmúlt 10 évben az adatok a felsőfokú végzettségűek körében igen kedvezőek. Ha a felnőtt lakosságot nézik, akkor az egyetemet, főiskolát végzettek foglalkoztatottsága csaknem 80 százalékos. Az is látszik, hogy a szakmával rendelkezők - akiknek nincs érettségijük - foglalkoztatottsági szintje is igen kedvező. Elkeserítően rossz ugyanakkor a helyzet a nyolc általános iskolai osztállyal vagy azzal sem rendelkezők mutatóit nézve - mondta Székely Mózes. Hozzátette: a válság sokkal jobban érintette, érinti a szakmunkás vagy a szakközépiskolai végzettségűeket, mint a diplomásokat. 

Szólt arról is: a környező országokban, valamint az OECD és az EU átlagát, a felsőoktatásba belépők számát tekintve a mérnöki, informatikai, természettudományi és agrárterületeken az átlag körül helyezkedik el Magyarország, az egészségügy területén jelentős az elmaradás. Bölcsészképzésben szintén hasonló a helyzet, mint az egészségügyben - mutatott rá. 

Székely Mózes összegzése szerint a 2001 és 2010 közötti összráfordításokat tekintve a térségben Lengyelországban és Csehországban némi emelkedés jellemző, míg Magyarországon és Szlovákiában stagnálás jellemző. Úgy látja: Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, és erre erőforrásokat áldoznia, ugyanakkor a képzési szerkezetben jelentős átalakításokra van szükség. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.