A QS 2015-ös rangsora szerint a francia és a brit fővárosban, valamint Ausztrália legnagyobb városában éri meg igazán egyetemistának lenni.
A Quacquarelli Symonds (QS) összeállította a legjobb egyetemvárosok 2015-ös listáját a helyi egyetemek QS rangsorában elért helyezése, a hallgatói közösség nagysága és sokszínűsége, az életminőség, a tandíj és a megélhetés költségei, valamint a várható karrierlehetőségek alapján.
Az összesített listában az első helyet Párizs szerezte meg, ezt követi Melbourne, London, Sydney, Hong Kong, Boston, Tokió, Montréal, Toronto és Szöul. Az európai városok közül München a tizennegyedik, Berlin pedig a tizenhatodik lett, míg Barcelona a tizenkilencedik, Bécs a huszadik, Edinburgh a huszonhatodik, Koppenhága a huszonnyolcadik helyezést kapta. A közép-kelet-európai régióból csupán Prága került fel a listára, negyvenkilencedikként. A tíz legjobb európai egyetem.
A legjobb rangsoreredményű egyetemek Londonban, Párizsban és Szöulban találhatók, a legsokszínűbb közösségekért Melbourne-be, Dublinba és Montréalba érdemes elutaznotok, az életminőség Torontóban, Sydneyben és Tokióban a legmagasabb, a legjobb karrierlehetőségek a Londonban, Bostonban és San Franciscoban végzett hallgatókat várják, tandíjra és megélhetésre pedig Tajpejben, Mexikó városban, Berlinben és Bécsett kell a legkevesebbet költenetek. Íme a rangsor: a világ legjobb egyetemei közé került az ELTE.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
