A QS 2015-ös rangsora szerint a francia és a brit fővárosban, valamint Ausztrália legnagyobb városában éri meg igazán egyetemistának lenni.
A Quacquarelli Symonds (QS) összeállította a legjobb egyetemvárosok 2015-ös listáját a helyi egyetemek QS rangsorában elért helyezése, a hallgatói közösség nagysága és sokszínűsége, az életminőség, a tandíj és a megélhetés költségei, valamint a várható karrierlehetőségek alapján.
Az összesített listában az első helyet Párizs szerezte meg, ezt követi Melbourne, London, Sydney, Hong Kong, Boston, Tokió, Montréal, Toronto és Szöul. Az európai városok közül München a tizennegyedik, Berlin pedig a tizenhatodik lett, míg Barcelona a tizenkilencedik, Bécs a huszadik, Edinburgh a huszonhatodik, Koppenhága a huszonnyolcadik helyezést kapta. A közép-kelet-európai régióból csupán Prága került fel a listára, negyvenkilencedikként. A tíz legjobb európai egyetem.
A legjobb rangsoreredményű egyetemek Londonban, Párizsban és Szöulban találhatók, a legsokszínűbb közösségekért Melbourne-be, Dublinba és Montréalba érdemes elutaznotok, az életminőség Torontóban, Sydneyben és Tokióban a legmagasabb, a legjobb karrierlehetőségek a Londonban, Bostonban és San Franciscoban végzett hallgatókat várják, tandíjra és megélhetésre pedig Tajpejben, Mexikó városban, Berlinben és Bécsett kell a legkevesebbet költenetek. Íme a rangsor: a világ legjobb egyetemei közé került az ELTE.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
