Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló...
Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban. Melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek nem kapnak állami támogatást, mert magán- vagy alapítványi kézben vannak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A lap hétfői számában a rektor kifejtette: "azzal, hogy az állami akkreditációt megszereztük, ugyanúgy érvényes ránk minden szabály és kötelezettség, mint a többiekre. De hiába van esetleg lényegesen jobb infrastruktúránk, magas színvonalú képzésünk, a kiváló képességű, de kevésbé tehetős hallgatóknak nincs igazi esélyegyenlőségük ezt kihasználni."
Szavai szerint az állami költségvetés szempontjából a magánintézményekben megszerezhető diploma sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanez az állami intézményekben.
Hangsúlyozta, hogy aki ugyanazt az akkreditált szolgáltatást nyújtja, mint az állami intézmények, ott indokolt, hogy a hallgató is kaphasson hasonló állami támogatást. "A támogatottak arányán lehetne vitatkozni, de jelenleg senki nem kap semmit" - mondta, megjegyezve, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények, például a vatikáni szerződés értelmében, kapnak állami támogatást.
"Az állam elvileg bárkinek adhatna támogatást. Elfogadjuk, hogy legyenek feltételek, de a fenntartó kiléte ne legyen szempont, ezt ugyanis diszkriminatívnak gondolom. Összekötik a lábunkat, és úgy kell táncolnunk" - mondta a BKF rektora.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
