Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló...
Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban. Melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek nem kapnak állami támogatást, mert magán- vagy alapítványi kézben vannak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A lap hétfői számában a rektor kifejtette: "azzal, hogy az állami akkreditációt megszereztük, ugyanúgy érvényes ránk minden szabály és kötelezettség, mint a többiekre. De hiába van esetleg lényegesen jobb infrastruktúránk, magas színvonalú képzésünk, a kiváló képességű, de kevésbé tehetős hallgatóknak nincs igazi esélyegyenlőségük ezt kihasználni."
Szavai szerint az állami költségvetés szempontjából a magánintézményekben megszerezhető diploma sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanez az állami intézményekben.
Hangsúlyozta, hogy aki ugyanazt az akkreditált szolgáltatást nyújtja, mint az állami intézmények, ott indokolt, hogy a hallgató is kaphasson hasonló állami támogatást. "A támogatottak arányán lehetne vitatkozni, de jelenleg senki nem kap semmit" - mondta, megjegyezve, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények, például a vatikáni szerződés értelmében, kapnak állami támogatást.
"Az állam elvileg bárkinek adhatna támogatást. Elfogadjuk, hogy legyenek feltételek, de a fenntartó kiléte ne legyen szempont, ezt ugyanis diszkriminatívnak gondolom. Összekötik a lábunkat, és úgy kell táncolnunk" - mondta a BKF rektora.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
