Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló...
Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban. Melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek nem kapnak állami támogatást, mert magán- vagy alapítványi kézben vannak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A lap hétfői számában a rektor kifejtette: "azzal, hogy az állami akkreditációt megszereztük, ugyanúgy érvényes ránk minden szabály és kötelezettség, mint a többiekre. De hiába van esetleg lényegesen jobb infrastruktúránk, magas színvonalú képzésünk, a kiváló képességű, de kevésbé tehetős hallgatóknak nincs igazi esélyegyenlőségük ezt kihasználni."
Szavai szerint az állami költségvetés szempontjából a magánintézményekben megszerezhető diploma sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanez az állami intézményekben.
Hangsúlyozta, hogy aki ugyanazt az akkreditált szolgáltatást nyújtja, mint az állami intézmények, ott indokolt, hogy a hallgató is kaphasson hasonló állami támogatást. "A támogatottak arányán lehetne vitatkozni, de jelenleg senki nem kap semmit" - mondta, megjegyezve, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények, például a vatikáni szerződés értelmében, kapnak állami támogatást.
"Az állam elvileg bárkinek adhatna támogatást. Elfogadjuk, hogy legyenek feltételek, de a fenntartó kiléte ne legyen szempont, ezt ugyanis diszkriminatívnak gondolom. Összekötik a lábunkat, és úgy kell táncolnunk" - mondta a BKF rektora.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
