Ez az utolsó esély: aki még nem diplomázott, 2018-ig megteheti

Több mint 27 ezer olyan egykori egyetemi, főiskolai hallgatót tart számon az Oktatási Hivatal, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat, de még nem abszolváltak vagy elhalasztották az államvizsgát - írja a Magyar Idők szerdai száma.

  • MTI
Wikipedia
Közülük az utóbbi két évben mintegy 6400-an megszerezték a diplomát, a többiek pedig az abszolutóriumot, utóbbiaknak tehát az oklevélszerzés még hátravan, azonban nincs sok esély arra, hogy ez határidőre megtörténik.

A lap emlékeztet, a felsőoktatási államtitkárság 2015-ben hosszabbította meg a diploma megszerzésének határidejét az érintettek számára. Akkor döntés született arról is, hogy 2016 szeptemberéig megszerezhetik az abszolutóriumot azok is, akik egyetemi éveik alatt ezt nem tették meg.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2015-ös módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.

Jelenleg azonban még így is több mint 20 ezren vannak azok, akik az abszolutóriumot megszerezték tavaly szeptemberig, de záróvizsgát még nem tettek. Ezekben az esetekben még van lehetőség záróvizsgázni 2018. szeptember 1-jéig. A hivatal hangsúlyozta, döntő többségükben a hallgatók már régen lezárták a tanulmányaikat, tehát a reálisan még várható oklevélszerzések száma ennél jóval alacsonyabb lesz.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István