Évtizedes höközés után léptethetik le a szegedi HÖK-vezért

Török Márk 2004-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, kisebb megszakításokkal azóta folyamatosan vezető pozícióban volt a hallgatói önkormányzatban. Egy becsempészett törvénymódosítás viszont szeptember óta tiltja, hogy valaki négy év höközés után is maradhasson, őt pedig a szabály érvénybe lépése után választották meg. Minden véget ér egyszer?

  • Eduline
Török Márk (jobbra) és Szalai Balázs újságíró (balra) a szegedi bíróságon.
Átlátszó Oktatás

Eddig minden felsőoktatási intézmény és hallgatói önkormányzat, de a módosítást benyújtók is figyelmen kívül hagytak egy 2015. szeptember 1. óta érvényben lévő jogszabályt a felsőoktatási törvényben, miszerint a felsőoktatásban egy HÖK-tisztségviselőjének

"megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet".

 - szúrta ki az Átlátszó Oktatás. A portál megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, valamint a Szegedi Tudományegyetemet - utóbbinak lenne feladata a HÖK működésének ellenőrzése: A minisztérium egyértelművé tette, hogy a törvény összesen négy évet enged meg, így azok az évek is beleszámítanak, amit a korlátozás előtti időszakban kitöltött valaki hökösként. Az egyetem is értesült a minisztérium állásfoglalásáról, "amelyet intézményünkre nézve kötelező érvényűnek tekintünk” - írják. Jelenleg szakértők vizsgálják, hogy “milyen jogi lépések megtételére van szükség”, a szakértői vélemény elkészülése után “haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket - tette hozzá az egyetem.

A leghírhedtebb elnök volt
Török Márk a sajtóban mindig is egyfajta fenegyerek volt, nem csak hosszú regnálása tette emlékezetessé hökös tevékenységét. 2005 óta minden jelentősebb hallgatói tüntetésben szerepet vállalt, de az egyetemi vezetéssel is összerúgta a port, ami a kitiltásához vezetett. Később a HÖK-ök átláthatatlan működése, vendéglátó és szórakoztatóipari befolyása, valamint a hallgatói önkormányzatok tisztaságának megkérdőjelezhetősége miatt került Török a sajtóba. Az ÁO egy részletes portrét is közölt a jogszabályi háttér mellé, amelyből az is kiderül, hogy Török és társai egy hallgatói alapítványt használtak fel arra, hogy embereiket elindíthassák a városi önkormányzati választásokon 2014-ben, de szó esik a HVG által feltárt piramis-ügyről is, amivel kapcsolatban jelenleg is zajlik a nyomozás. 

A szabály szerint Töröknek mennie kell, ugyanis 2015. szeptember 24-én választották meg 11. hökös ciklusára - bő egy évet ki kellett hagynia (2007), ugyanis fegyelmivel eltávolították az egyetemről, végül bíróság helyezte vissza. 2008 óta töretlenül Török Márk az SZTE EHÖK elnöke.

Egyelőre kérdéses, hogy mit jelenthet Török távozása, ugyanis a szegediek között számos olyan rangidős hökös van, akiknek a törvényi rendelkezés szerint szintén mennie kell, azaz kérdéses, hogy ki veheti át Török pozícióját az új választásokig.

Update: Török Márkot is megszólaltatta az ÁO, az elnök szerint jogszerű volt a megválasztása, melyet egy EMMI-től kapott jogi állásfoglalással támaszott alá. A dokuentum szerint a 4 éves korlátozó időtartamot csak 2015. szeptember 1. után kell alkalmazni, azaz akár 2019-ig elnök maradhat. Az EMMI frissebb állásfoglalásával rendelkező ÁO-nak mást válaszoltak, valamint azt tartják irányadónak. Vélhetően csak per dönthet arról, hogy Török Márknak fel kell-e adnia a höközést.

Kerestük telefonon a SZTE EHÖK-ön Török Márkot és a sajtófőnököt is, de a délelőtti órákban még nem voltak elérhetőek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.