Tíz magyar érem született az Európai Egyetemi Játékokon (EEJ), amelyeket július 15-tól múlt szombatig rendeztek a portugáliai Coimbrában.
A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) hétfői sajtóközleménye szerint a csapat két arany-, egy ezüst és hét bronzéremmel zárt, így harminc ország közül tizedik lett a rangsorban. A portugáliai eseményen 291 egyetem 3293 hallgatója - köztük nyolc magyar intézmény 78 sportolója - versengett 13 sportágban.
A magyar egyetemisták 3x3-as kosárlabdában, kosárlabdában, evezésben, kajak-kenuban, cselgáncsban és teniszben képviseltették magukat. Az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) által szervezett események jellegzetessége, hogy nemzeti válogatottak helyett intézményi színekben induló csapatok vehetnek részt rajtuk.
A magyar delegáció az Európai Egyetemi Játékokon is népszerűsítette a 2024-ben Miskolcon és Debrecenben sorra kerülő EEJ-t, amelynek rendezését idén nyerte el a két város.
Sikert sikerre halmoznak a magyar egyetemisták az idei Európai Egyetemi Játékokon
A magyar evezősök hét érmet, közte két aranyat szereztek a portugáliai Coimbrában, a vasárnap kezdődött Európai Egyetemi Játékokon. A világbajnok és Universiade-győztes Simon Béla, Juhász Adrián páros (Széchenyi István Egyetem) kormányos nélküli kettesben 7:06.73 perces eredménnyel lett első, s itt a harmadik helyet is egy magyar duó, Ocsenász Gergő és Sőnfeld Álmos (ugyancsak Széchenyi István Egyetem) szerezte meg 7:12.06 perces idővel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
