Kínos államtitkári nyilatkozat: Balog szerint "tipikus félremagyarázás"

"Ez egy tipikus félremagyarázása egy, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

"Ez egy tipikus félremagyarázása egy, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak. Ha bárki elolvassa az interjút, egyértelműen kiderül, hogy Klinghammer István arra gondolt: lehet gondolkodni azon, hogy Magyarországon mennyi bölcsészt képzünk, és mennyi műszaki, informatikai képzés folyik, jó arány-e ez vagy rossz, nincs-e felülreprezentálva a bölcsészet" - reagált Balog Zoltán erőforrás-miniszter az Indexnek Klinghammer István felsőoktatási államtitkár júniusi nyilatkozatára.

Klinghammer István a Népszabadságnak azt mondta, "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések visszaszorultak. Szerinte a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". A nyilatkozatra több szervezet, köztük az Oktatói Hálózat is reagált.

Balog Zoltán szerint "természetesen a bölcsésztudományok nélkül nem lehet élni. Ha megvizsgálnánk, hogy a humán végzettségűeken kívül hány diplomás van a jelenlegi magyar kormányban, hát nem sokat találnánk".

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.