"Ez egy tipikus félremagyarázása egy, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak.
"Ez egy tipikus félremagyarázása egy, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak. Ha bárki elolvassa az interjút, egyértelműen kiderül, hogy Klinghammer István arra gondolt: lehet gondolkodni azon, hogy Magyarországon mennyi bölcsészt képzünk, és mennyi műszaki, informatikai képzés folyik, jó arány-e ez vagy rossz, nincs-e felülreprezentálva a bölcsészet" - reagált Balog Zoltán erőforrás-miniszter az Indexnek Klinghammer István felsőoktatási államtitkár júniusi nyilatkozatára.
Klinghammer István a Népszabadságnak azt mondta, "megbillent az arány" a képzések között, mivel az "értékteremtő" természettudományi és műszaki képzések visszaszorultak. Szerinte a "humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak". A nyilatkozatra több szervezet, köztük az Oktatói Hálózat is reagált.
Balog Zoltán szerint "természetesen a bölcsésztudományok nélkül nem lehet élni. Ha megvizsgálnánk, hogy a humán végzettségűeken kívül hány diplomás van a jelenlegi magyar kormányban, hát nem sokat találnánk".
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
