Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Több intézményben még jelentkezhettek a 2015/2016-os tanévben teljesítendő szakmai gyakorlatra. Az Erasmus+ programmal 2-12 hónapra utazhattok ki, havonta 122-183 ezer forintos ösztöndíjjal. Íme, a részletek.

  • Eduline

Szakmai gyakorlatra 2-12 hónapra utazhattok ki, a kombinált részképzés és szakmai gyakorlat hossza pedig 3-12 hónap lehet. A maximális időtartam egy képzési ciklusban összesen

12 hónap. Az Európai Unió országaiba, illetve Macedóniába, Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába és Törökországba utazhattok.

Ha a pályázatot a végzés évében nyújtjátok be, a végzés után is részt vehettek a szakmai gyakorlaton, és - a részképzéssel ellentétben - már a tanulmányaitokat első évében kiutazhattok. Feltétel, hogy a szakmai gyakorlatot a küldő intézmény teljes egészében beszámítsa a tanulmányaitokba. Érdemes megnézni, hogy a tanszéketeknek milyen szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel van kapcsolata, de - ha az egyetemetek, főiskolátok elfogadja - máshová is pályázhattok.

Ha szakmai gyakorlatra utaztok, az ország megélhetési költségeitől függően havonta 400-600 euró (122-183 ezer forint) ösztöndíjat kaptok. A pályázatot az intézmények írják ki, és nekik is kell benyújtanotok, általában a Neptun/ETR rendszeren keresztül, illetve a kari/tanszéki koordinátoroknak. A pályázathoz csatolni kell szakmai önéletrajzot, motivációs levelet, munkatervet, de további dokumentumokat is kérhetnek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen március 11., a Pécsi Tudományegyetemen március 20., a Miskolci Egyetemen pedig május 31. Még több külföldi ösztöndíjat találtok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.