Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Több intézményben még jelentkezhettek a 2015/2016-os tanévben teljesítendő szakmai gyakorlatra. Az Erasmus+ programmal 2-12 hónapra utazhattok ki, havonta 122-183 ezer forintos ösztöndíjjal. Íme, a részletek.

  • Eduline

Szakmai gyakorlatra 2-12 hónapra utazhattok ki, a kombinált részképzés és szakmai gyakorlat hossza pedig 3-12 hónap lehet. A maximális időtartam egy képzési ciklusban összesen

12 hónap. Az Európai Unió országaiba, illetve Macedóniába, Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába és Törökországba utazhattok.

Ha a pályázatot a végzés évében nyújtjátok be, a végzés után is részt vehettek a szakmai gyakorlaton, és - a részképzéssel ellentétben - már a tanulmányaitokat első évében kiutazhattok. Feltétel, hogy a szakmai gyakorlatot a küldő intézmény teljes egészében beszámítsa a tanulmányaitokba. Érdemes megnézni, hogy a tanszéketeknek milyen szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel van kapcsolata, de - ha az egyetemetek, főiskolátok elfogadja - máshová is pályázhattok.

Ha szakmai gyakorlatra utaztok, az ország megélhetési költségeitől függően havonta 400-600 euró (122-183 ezer forint) ösztöndíjat kaptok. A pályázatot az intézmények írják ki, és nekik is kell benyújtanotok, általában a Neptun/ETR rendszeren keresztül, illetve a kari/tanszéki koordinátoroknak. A pályázathoz csatolni kell szakmai önéletrajzot, motivációs levelet, munkatervet, de további dokumentumokat is kérhetnek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen március 11., a Pécsi Tudományegyetemen március 20., a Miskolci Egyetemen pedig május 31. Még több külföldi ösztöndíjat találtok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.