Elfogadta keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti uniós oktatási programot, az...
Elfogadta keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti uniós oktatási programot, az Erasmus+-t, amely a jelenlegi időszak Erasmus, Leonardo Da Vinci, Comenius, Grundtvig programjait és további nemzetközi együttműködési programokat is egyesít.
Brüsszel becslése szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió embert, diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben, és most először a sportolásban is.
Az Erasmus+ programmal kétmillió egyetemista és főiskolás tanulhat majd külföldön, 650 ezren vehetnek részt szakképzésben másik uniós tagállamban, és a 2014 és 2020 közötti periódusban félmillió gyerek vehet majd részt nemzetközi csereprogramban vagy lehet önkéntes uniós forrásból.
"Örömömre szolgál, hogy az EP támogatásáról biztosította az Erasmus+-t, és, hogy az eddigi programok költségkereténél 40 százalékkal több áll majd rendelkezésre a következő időszakban" - fogalmazott Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság kulturális és oktatási biztosa.
A bizottság arra is kitér, hogy a 14,7 milliárd eurós keret kétharmadát fordítják majd konkrétan a külföldi tanulás finanszírozására, a maradék pénz az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok és állami szervek együttműködését hivatott elősegíteni.
A bizottság abban bízik, hogy az Erasmus+ program idővel képes lehet orvosolni azt a jelenséget, hogy Európa-szerte, főleg a déli tagállamokban, csaknem hatmillió fiatal nem talál munkát, miközben kétmillió betöltetlen állás van, s a cégek harmada panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelően képzett munkaerőt.
A bizottság arra is kitér, hogy bár a keretnek csak kis része, összesen 265 millió euró szolgálja ezt, de az Erasmus+-nak most először a sport is részét képezi. Brüsszel szerint ez a pénz "európai dimenziót ad a sportnak", és segít fellépni az olyan határokon átívelő problémák ellen, mint például a dopping és a bundázás.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
