20 dolog, amit biztosan nem tudtál a legnépszerűbb Erasmus-országokról

Tudtátok, hogy az angol városokban szinte lehetetlen éjfél után bulizni? Vagy hogy a portugál éttermekben nem illik só- és borstartót kérni? És hogy a svéd kávészünetet fikának hívják? Összegyűjtöttünk húsz érdekes tényt a legnépszerűbb Erasmus-célpontokról és persze magáról az ösztöndíjról.

  • Eduline

A legnépszerűbb Erasmus-országok? Spanyolország, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság. Tanévenként annyi erasmusos érkezik ezekbe az országokba, ahányan egy közepes magyar városban, például Vácon, Siófokon vagy Tatán élnek.

A spanyol, a német, a francia és az olasz egyetemistákat aligha kell utazásra biztatni - tanévenként 25-40 ezren tanulnak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal.

Shutterstock

A volt Erasmus-hallgatók 33 százalékának van külföldi barátja/barátnője, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány mindössze 13 százalék.

Mire jó még az ösztöndíj? Az Erasmus-hallgatók 27 százaléka köt hosszú távú kapcsolatot a csereprogram alatt.

Az pedig így már nem is meglepő, hogy az Európai Bizottság becslései szerint 1987 óta körülbelül egymillió Erasmus-bébi született.

Kávé nélkül nem reggel a reggel? Indítsátok úgy a napot, mint a helybéliek: a franciák tejeskávét isznak (forró, de nem gőzölt tejjel), lehetőleg széles karimájú csészéből, az olaszok klasszikus eszpresszót, a görögök hűsítő frappét, a törökök pedig cukorral és kardamommal ízesített kávét fogyasztanak. 

A svéd kávézási szokások mellett sem mehetünk el szó nélkül. A kávészünet, vagyis a "fika" kihagyhatatlan része a napnak - alighanem ez lesz az első dolog, amit erasmusosként Svédországban megtanultok majd.

Erasmus? A 2000-es évek elején tíz emberből nyolcnak garantáltan egy film is eszébe jutott erről a szóról. Lakótársat keresünk Audrey Tautou-val. Kötelező darab.

Ha már külföldön vagytok, próbáljátok ki a nemzeti ételeket! Spanyolországban a paella, Bulgáriában a tarator, Szlovákiában a sztrapacska, Lengyelországban a pierogi, Romániában a puliszka kihagyhatatlan. Többek között... ne csodálkozzatok, ha két-három kilót felszedtek az Erasmus alatt.

És mit kínálnak majd az egyetemi menzákon? A BuzzFeed érdekes videót készített - többek között - az európai országok menzás ételeiről.

Úgy tűnik, a nők bátrabbak, mint a férfiak - legalábbis több nő utazik külföldre Erasmusszal, mint ahány férfi.

A Erasmusszal külföldre utazó

hallgatók átlagéletkora 22-23 év.

Erasmusosok vagytok, így külföldön töltitek a szilvesztert? Ne csodálkozzatok, ha az írek az aktuális széljárást figyelik majd (a hagyomány szerint az ország jövőjét a szél iránya határozza meg), a svédek saját készítésű - örömöt és vidámságot jelképező - gyertyákat ajándékoznak nektek, a bolgárok éjfél után két-három percre leoltják a villanyt a lakásokban (igen, ilyenkor jöhet az újévi csók), az olaszok pedig piros színű fehérneműt vásárolnak, az ugyanis szerencsét hoz.

Spanyolországba készültök Erasmusszal? Ne lepődjetek meg, ha a vacsoravendégeitek nem érkeznek pontosan - Spanyolországban állítólag legalább fél órát illik késni.

Bár Európában komolyabb kommunikációs problémákra nem kell számítani, van egy ország, ahol az alapvető közlések megértése is nehéz lehet. Bulgáriában a bólintás az egyet nem értés, míg a fejcsóválás az egyetértés jele. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a bolgárok próbálnak alkalmazkodni a külföldiek szokásaihoz, ezért időnként a bólintást az igen, a fejrázást a nem jeleként használják.

Portugáliában tanultok majd Erasmusszal? Készüljetek fel arra, hogy só- és borstartót egy ideig nem használhattok majd - legalábbis akkor nem, ha vendégségben vagy étteremben vacsoráztok. Illetlenség ugyanis sót vagy borsot kérni, a portugál szakácsok - akár hivatásos szakácsok, akár háziasszonyok - sértésnek veszik, és azt gondolják, hogy ízetlennek találjátok az ételt.

Bulizás éjfél után? Ha Angliában erasmusoztok, felejtsétek el. A klubok és a pubok többsége ugyanis legkésőbb éjfélkor bezár...

Shutterstock

Ha mediterrán országba készültök, számoljatok a sziesztával, ne ilyenkor próbáljátok elintézni az egyetemi ügyeket. Persze változó, hol mennyire veszik komolyan a pihenőidőt, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban azonban kora délután "zárva" tábla fogadhat titeket a hivatalokban.

"Meghívlak egy sörre" - csak óvatosan az ilyen kijelentésekkel Norvégiában! A skandináv országokban kifejezetten drága az alkohol, ráadásul például a norvég szupermarketekben csak a kora esti órákig lehet kapni sört.

Ha újdonsült török barátaitokhoz mentek látogatóba, a bejáratnál kérés nélkül vegyétek le a cipőtöket, ez ugyanis a szokás. Ha őket nem zavarja a cipő, úgyis szólni fognak, hogy nyugodtan vegyétek vissza.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.