Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tudtátok, hogy az angol városokban szinte lehetetlen éjfél után bulizni? Vagy hogy a portugál éttermekben nem illik só- és borstartót kérni? És hogy a svéd kávészünetet fikának hívják? Összegyűjtöttünk húsz érdekes tényt a legnépszerűbb Erasmus-célpontokról és persze magáról az ösztöndíjról.
A legnépszerűbb Erasmus-országok? Spanyolország, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság. Tanévenként annyi erasmusos érkezik ezekbe az országokba, ahányan egy közepes magyar városban, például Vácon, Siófokon vagy Tatán élnek.
A spanyol, a német, a francia és az olasz egyetemistákat aligha kell utazásra biztatni - tanévenként 25-40 ezren tanulnak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal.

A volt Erasmus-hallgatók 33 százalékának van külföldi barátja/barátnője, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány mindössze 13 százalék.
Mire jó még az ösztöndíj? Az Erasmus-hallgatók 27 százaléka köt hosszú távú kapcsolatot a csereprogram alatt.
Az pedig így már nem is meglepő, hogy az Európai Bizottság becslései szerint 1987 óta körülbelül egymillió Erasmus-bébi született.
Kávé nélkül nem reggel a reggel? Indítsátok úgy a napot, mint a helybéliek: a franciák tejeskávét isznak (forró, de nem gőzölt tejjel), lehetőleg széles karimájú csészéből, az olaszok klasszikus eszpresszót, a görögök hűsítő frappét, a törökök pedig cukorral és kardamommal ízesített kávét fogyasztanak.
A svéd kávézási szokások mellett sem mehetünk el szó nélkül. A kávészünet, vagyis a "fika" kihagyhatatlan része a napnak - alighanem ez lesz az első dolog, amit erasmusosként Svédországban megtanultok majd.
Erasmus? A 2000-es évek elején tíz emberből nyolcnak garantáltan egy film is eszébe jutott erről a szóról. Lakótársat keresünk Audrey Tautou-val. Kötelező darab.
Ha már külföldön vagytok, próbáljátok ki a nemzeti ételeket! Spanyolországban a paella, Bulgáriában a tarator, Szlovákiában a sztrapacska, Lengyelországban a pierogi, Romániában a puliszka kihagyhatatlan. Többek között... ne csodálkozzatok, ha két-három kilót felszedtek az Erasmus alatt.
És mit kínálnak majd az egyetemi menzákon? A BuzzFeed érdekes videót készített - többek között - az európai országok menzás ételeiről.
Úgy tűnik, a nők bátrabbak, mint a férfiak - legalábbis több nő utazik külföldre Erasmusszal, mint ahány férfi.
A Erasmusszal külföldre utazó
hallgatók átlagéletkora 22-23 év.
Erasmusosok vagytok, így külföldön töltitek a szilvesztert? Ne csodálkozzatok, ha az írek az aktuális széljárást figyelik majd (a hagyomány szerint az ország jövőjét a szél iránya határozza meg), a svédek saját készítésű - örömöt és vidámságot jelképező - gyertyákat ajándékoznak nektek, a bolgárok éjfél után két-három percre leoltják a villanyt a lakásokban (igen, ilyenkor jöhet az újévi csók), az olaszok pedig piros színű fehérneműt vásárolnak, az ugyanis szerencsét hoz.
Spanyolországba készültök Erasmusszal? Ne lepődjetek meg, ha a vacsoravendégeitek nem érkeznek pontosan - Spanyolországban állítólag legalább fél órát illik késni.
Bár Európában komolyabb kommunikációs problémákra nem kell számítani, van egy ország, ahol az alapvető közlések megértése is nehéz lehet. Bulgáriában a bólintás az egyet nem értés, míg a fejcsóválás az egyetértés jele. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a bolgárok próbálnak alkalmazkodni a külföldiek szokásaihoz, ezért időnként a bólintást az igen, a fejrázást a nem jeleként használják.
Portugáliában tanultok majd Erasmusszal? Készüljetek fel arra, hogy só- és borstartót egy ideig nem használhattok majd - legalábbis akkor nem, ha vendégségben vagy étteremben vacsoráztok. Illetlenség ugyanis sót vagy borsot kérni, a portugál szakácsok - akár hivatásos szakácsok, akár háziasszonyok - sértésnek veszik, és azt gondolják, hogy ízetlennek találjátok az ételt.
Bulizás éjfél után? Ha Angliában erasmusoztok, felejtsétek el. A klubok és a pubok többsége ugyanis legkésőbb éjfélkor bezár...

Ha mediterrán országba készültök, számoljatok a sziesztával, ne ilyenkor próbáljátok elintézni az egyetemi ügyeket. Persze változó, hol mennyire veszik komolyan a pihenőidőt, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban azonban kora délután "zárva" tábla fogadhat titeket a hivatalokban.
"Meghívlak egy sörre" - csak óvatosan az ilyen kijelentésekkel Norvégiában! A skandináv országokban kifejezetten drága az alkohol, ráadásul például a norvég szupermarketekben csak a kora esti órákig lehet kapni sört.
Ha újdonsült török barátaitokhoz mentek látogatóba, a bejáratnál kérés nélkül vegyétek le a cipőtöket, ez ugyanis a szokás. Ha őket nem zavarja a cipő, úgyis szólni fognak, hogy nyugodtan vegyétek vissza.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.