Ennyit keresnek az egyetemi és főiskolai rektorok

Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta...

  • MTI

Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta pénteki számában a Magyar Nemzet. A napilap a birtokába jutott összesítésre hivatkozva azt írta: a fizetéseket további pluszjuttatások egészítik ki. 

A legjobban fizetett vezető Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem első embere. Ők az adható legmagasabb fizetést kapják: havi 2 131 000 forintot. Rajtuk kívül még öt rektor - a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE és a Pannon Egyetem vezetőjének - juttatása éri el a kétmilliót. 

A lap szerint nincs nagy különbség a vezető egyetemek és a vidéki főiskolák között: a nyíregyházi vagy az egri főiskola vezetőjének bére ugyanúgy eléri az 1,9 milliót, mint a Műegyetem és a Debreceni Egyetem rektoráé. A legkevesebbet, havi 1,1 milliót a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora kapja.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.