Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta...
Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta pénteki számában a Magyar Nemzet. A napilap a birtokába jutott összesítésre hivatkozva azt írta: a fizetéseket további pluszjuttatások egészítik ki.
A legjobban fizetett vezető Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem első embere. Ők az adható legmagasabb fizetést kapják: havi 2 131 000 forintot. Rajtuk kívül még öt rektor - a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE és a Pannon Egyetem vezetőjének - juttatása éri el a kétmilliót.
A lap szerint nincs nagy különbség a vezető egyetemek és a vidéki főiskolák között: a nyíregyházi vagy az egri főiskola vezetőjének bére ugyanúgy eléri az 1,9 milliót, mint a Műegyetem és a Debreceni Egyetem rektoráé. A legkevesebbet, havi 1,1 milliót a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora kapja.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
