Ennyit keresnek az egyetemi és főiskolai rektorok

Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta...

  • MTI

Havi bruttó kétmillió forintot vagy ennél többet keres az állami felsőoktatási intézmények rektorainak negyede - írta pénteki számában a Magyar Nemzet. A napilap a birtokába jutott összesítésre hivatkozva azt írta: a fizetéseket további pluszjuttatások egészítik ki. 

A legjobban fizetett vezető Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem első embere. Ők az adható legmagasabb fizetést kapják: havi 2 131 000 forintot. Rajtuk kívül még öt rektor - a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE és a Pannon Egyetem vezetőjének - juttatása éri el a kétmilliót. 

A lap szerint nincs nagy különbség a vezető egyetemek és a vidéki főiskolák között: a nyíregyházi vagy az egri főiskola vezetőjének bére ugyanúgy eléri az 1,9 milliót, mint a Műegyetem és a Debreceni Egyetem rektoráé. A legkevesebbet, havi 1,1 milliót a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora kapja.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.