Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Míg 2005-ben a beadandók nyolc százaléka állt kétharmad részben máshonnan átvett tartalomból, 2012-ben ez az arány...

Míg 2005-ben a beadandók nyolc százaléka állt kétharmad részben máshonnan átvett tartalomból, 2012-ben ez az arány már csak három százalék volt. Az egyetemek és főiskolák plágiumszűrő szoftverrel ellenőrzik, tényleg a diák írta-e a dolgozatot - írja a Telegraph.
Az intézmények saját szervezetet hoztak létre a "cut and paste" kultúra visszaszorítására, az egyetemek, főiskolák három évig ingyen használhatták a plágiumszűrő szoftvert, amely több millió könyv szövegét és a szakmai folyóiratok cikkeit tartalmazza.
A probléma nem csak az egyetemeken, hanem a középiskolákban is felbukkant. A házi feladatokban sok volt az internetről egy az egyben átvett és a szülők által írt tartalom, ezért ma már inkább az iskolákban íratják meg a teszteket. Mi számít plágiumnak itthon? Erről itt olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.