Míg 2005-ben a beadandók nyolc százaléka állt kétharmad részben máshonnan átvett tartalomból, 2012-ben ez az arány...
Míg 2005-ben a beadandók nyolc százaléka állt kétharmad részben máshonnan átvett tartalomból, 2012-ben ez az arány már csak három százalék volt. Az egyetemek és főiskolák plágiumszűrő szoftverrel ellenőrzik, tényleg a diák írta-e a dolgozatot - írja a Telegraph.
Az intézmények saját szervezetet hoztak létre a "cut and paste" kultúra visszaszorítására, az egyetemek, főiskolák három évig ingyen használhatták a plágiumszűrő szoftvert, amely több millió könyv szövegét és a szakmai folyóiratok cikkeit tartalmazza.
A probléma nem csak az egyetemeken, hanem a középiskolákban is felbukkant. A házi feladatokban sok volt az internetről egy az egyben átvett és a szülők által írt tartalom, ezért ma már inkább az iskolákban íratják meg a teszteket. Mi számít plágiumnak itthon? Erről itt olvashattok.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
