Átlagosan 4,19 hónapot kell várnia egy frissen végzett diplomásnak arra, hogy munkát találjon. Az érintettek egyharmada azonban ennél jóval hamarabb, kevesebb mint egy hónap alatt megtalálja a helyét a munkaerőpiacon – erre jutott a Frissdiplomások 2014 tanulmány a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján.
30 napon belül helyezkedik el az orvos- és egészségtudomány területén végzettek 55%-a, de az informatikusok 37%-a, a sporttudomány területén végzettek 40%-a és a pedagógusok 39%-a szintén nincs egy hónapnál hosszabb várakozási időre kényszerítve.
Talán meglepő, de a gazdasági szakokon végzett frissdiplomásoknak mindössze 27%-a talál munkát egy hónapon belül, de még a műszaki területen is csak a végzettek harmadának sikerül ez.
Mesterképzés után 32,4% talált 30 napon belül munkát, alapképzés esetében ez az arány 26,4%. Osztatlan képzés esetében ugyanakkor 52,7% erre az esély.
A leghosszabb álláskeresésre a társadalomtudományi szakokon végzettek készülhetnek, ők átlagosan 5,33 hónapig várnak munkahelyre, de a természettudományi végzettségűek (5,11 hónap) és a bölcsészek (5,07 hónap) sem sokkal maradnak el ettől.
Egy átlagos kilépőnek egyébként legalább 30 álláshirdetésre kell jelentkeznie, míg rámosolyog a szerencse, és megszerzi élete első diplomás állását. Kellemetlen, hogy a kérdőívet kitöltők visszajelzései alapján ebből mindössze 5,2 alkalommal kap a jelentkező bármilyen érdemi visszajelzést.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
