Melyik szakon végeztetek? Ennyi idő alatt találtok munkát

Átlagosan 4,19 hónapot kell várnia egy frissen végzett diplomásnak arra, hogy munkát találjon. Az érintettek egyharmada azonban ennél jóval hamarabb, kevesebb mint egy hónap alatt megtalálja a helyét a munkaerőpiacon – erre jutott a Frissdiplomások 2014 tanulmány a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján.

  • Eduline

30 napon belül helyezkedik el az orvos- és egészségtudomány területén végzettek 55%-a, de az informatikusok 37%-a, a sporttudomány területén végzettek 40%-a és a pedagógusok 39%-a szintén nincs egy hónapnál hosszabb várakozási időre kényszerítve.

AP

Talán meglepő, de a gazdasági szakokon végzett frissdiplomásoknak mindössze 27%-a talál munkát egy hónapon belül, de még a műszaki területen is csak a végzettek harmadának sikerül ez.

Mesterképzés után 32,4% talált 30 napon belül munkát, alapképzés esetében ez az arány 26,4%. Osztatlan képzés esetében ugyanakkor 52,7% erre az esély.

A leghosszabb álláskeresésre a társadalomtudományi szakokon végzettek készülhetnek, ők átlagosan 5,33 hónapig várnak munkahelyre, de a természettudományi végzettségűek (5,11 hónap) és a bölcsészek (5,07 hónap) sem sokkal maradnak el ettől.

Egy átlagos kilépőnek egyébként legalább 30 álláshirdetésre kell jelentkeznie, míg rámosolyog a szerencse, és megszerzi élete első diplomás állását. Kellemetlen, hogy a kérdőívet kitöltők visszajelzései alapján ebből mindössze 5,2 alkalommal kap a jelentkező bármilyen érdemi visszajelzést.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.