Történelmi mélypontra csökken a diákhitel kamata: július elsejétől év végéig a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata 6,5 százalékról 5,75, a Diákhitel2-é pedig 7,75 százalékról 7 százalékra csökken - jelentette be Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Bugár Csaba hangsúlyozta, hogy 13 éves fennállása óta a legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a szabad felhasználású hitelforma. Szólt arról is, hogy a kötött felhasználású Diákhitel2 ügyfelekre eső része továbbra is fix 2 százalék, a különbözetet az állam kamattámogatás formájában átvállalja. A kedvező kamatfeltételek a következetes finanszírozási politikának, a csökkenő kamatkörnyezetnek, valamint a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhető - mondta a vezérigazgató.
Kifejtette: a Diákhitel Központ Zrt. a hitelnyújtáshoz szükséges forrásokat továbbra is a pénz- és tőkepiacokról vonja be, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek, és hosszú lejáratú kölcsön formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozási intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi. A forrásszerzés jelentős eszközei az Európai Beruházási Bankkal kötött finanszírozási szerződések is, amely hosszú lejáratú források kedvező feltételekkel történő igénybevételét teszik lehetővé a Diákhitel Központ számára - ismertette a vezérigazgató.
Lovas Attila, a Diákhitel Központ Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese a társaság 2013-as eredményeit ismertetve elmondta, hogy tavaly a Diákhitel1-re 8371, Diákhitel2-re pedig 5064 szerződést kötöttek, utóbbinál a folyósított összeg 2,6 milliárd, előbbinél 3 milliárd forintot tett ki. A kamattámogatás összege a Diákhitel1-nél 654 millió, a 2-nél 158 millió forint volt.
Az üzleti vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a teljes folyósított hitelállomány 2013-ban a szabad felhasználású diákhitelnél 15,58 millió, a kötött felhasználásúnál pedig 3 millió forint volt.
A Diákhitel Központ 2001-es indulásától 2013 végéig közel 350 ezer hallgatónak folyósított hitelt, 267 milliárd forint keretösszegben. A 2012-ben indult Diákhitel2-t az első évben 5000-en vették fel, tavaly pedig nagyjából ugyanennyien, de a jogosultak számához viszonyítva a Diákhitel2-t felvevők aránya 13,4 százalékról 19,9 százalékra emelkedett - hívta fel a figyelmet Lovas Attila.
Megemlítette, hogy a diákhitel igényléseket már a tanulmányi rendszereken keresztül is el lehet végezni, ami gyorsabbá teszi a kitöltést. A 2013/2014-es tanév első félévében a hiteligénylések mintegy 16 és 27 százaléka (Diákhitel1 és 2), a második félévben pedig már mindkét esetben több mint 43 százaléka érkezett a tanulmányi rendszerekből, és itt további bővülésre számítanak.
Lovas Attila jelezte: a lezárt szerződések száma a 128 ezret közelíti, vagyis az ügyfelek csaknem harmada visszafizette tartozását, folyósítási szakaszban pedig több mint 38 ezer ügyfél van, a törlesztésre kötelezettek száma pedig 137 ezer. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak mintegy 12 ezer diákhitel behajtását adták át - fűzte hozzá.
A sajtótájékoztatón Székely Levente, a Kutatópont Kft. kutatási igazgatója ismertette a Diákhitel Zrt. megbízásából készített felmérésük eredményeit. A kutatás a 15-29 évesek pénzügyi kultúrájáról, tájékozottságáról, gondolkozásáról ad képet. Az eredményekből kiderül, hogy a megkérdezettek 38 százaléka úgy ítéli meg, nem teljesen tájékozott pénzügyi kérdésekben, míg 21 százalék tájékozottnak érzi magát.
A megkérdezettek leginkább az euró-forint árfolyam tekintetében tartják magukat a legtájékozottabbnak: 27 százalék tájékozottnak, további 13 százalék pedig teljesen tájékozottnak tartja magát ebben a kérdésben. Az online pénzügyek intézésében, valamint a banki szolgáltatások területén ugyancsak sok fiatal tartja magát tájékozottnak.
Székely Levente elmondta: a fiatalok többsége elsősorban a szülőktől, családtagoktól szerzi pénzügyi információit, és a kutatásból kiderült az is, hogy a 15-29 évesek 56 százaléka otthon, 48 százaléka pedig folyószámlán tartja megtakarításait.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
