Miért mennek a diákok külföldre, miután leérettségiztek, és mi hiányzik nekik a hazai oktatási rendszerből? Többek közt erre is kiterjedt az Engame Akadémia kutatása, amit sajtótájékoztató keretében mutattak be.
A felmérés több eredménye kissé lesújtó képet ad a hazai közoktatásról. A megkérdezett diákok mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten szeret iskolába járni. Bár az is igaz, hogy 41 százalék arra hajlik, hogy szeret bejárni a suliba.
Nem olyan meglepő eredmény, hogy az iskolai tanagyagot mind a diákok, mind a szülők, mind pedig a tanárok túlnyomó többsége soknak tartja. Bár a heti óraszám mértékét már nem tartják ennyire riasztónak, e kérdésben is amellett van a többség, hogy túl sok időt tölt egy tanuló az iskolában.
A várható kereseteket és a munkához jutás esélyét tekintve nem meglepő, hogy a diákok szinte kivétel nélkül mennének tovább a felsőoktatásba, de mindössze negyedük az, aki külföldi továbbtanulást tervez.
A magyar diákokat a szakválasztásban főleg a jövőben várható fizetés, és a jelenlegi kedvenc tárgyuk befolyásolja. Az iskolákban azonban a többség nem nagyon kap megfelelő orientációt, vagy bármilyen segítséget a választásban.
| Az Engame |
| Az Engame Akadémia 2010 óta motivált középiskolásokat és egyetemistákat támogat abban, hogy megtalálják helyüket a világban: felfedezzék tehetségüket, amit aztán mentorainkkal közösen kibontakoztatnak, és megtalálják azt a külföldi egyetemi képzést, ami számukra a leginspirálóbb jövőképpel kecsegtet. |
A tanárok, a diákok és a szülők többsége is azon az állásponton van, hogy a szerintük ideálisnak vélthez képest túl sok a lexikális tudás sulykolása a középiskolában, miközben jobb lenne, ha több készségfejlesztésben lenne részük.
Ez az elvárás már csak azért is jogos, mert a LinkedIn 2014-es, 259 millió emberen végzett kutatása arra jutott, hogy a legnépszerűbb 10 pozícióból 8 öt évvel azelőtt még nem is létezett. Így jobb esélyekkel indul az, akinek megvannak a készségei arra, hogy teljesen új pozíciókba tanuljon bele. A hazai főiskola/egyetemi szakok viszont gyakorlatilag 15 éve változatlan formában vannak jelen.
A diákok egyébként ezeket a készségeket hiányolják konkrétan.
A külföldi képzéseknél egyébként a művészeti, társadalomtudományi szakok iránt érdeklődők találják meg a számításukat, akik főleg Nagy-Britanniába, Németországba, Ausztriába, az Egyesült Államokba és a skandináv országokba mennek.
Az Egyesült Királyságban egyébként a jelentkező és a felvett magyar diákok száma is megduplázódott 2010 óta. A külföldi továbbtanulás iránt pedig évről évre nő az igény és az érdeklődés. Ennek gátja Nagy-Britannia esetleges uniós kiválása, az úgynevezett Brexit lehet. Ha ez bekövetkezik, a magyar diákok elveszítik kedvezményes státuszukat, és hirtelen dupla tandíjakkal szembesülhetnek – tudtuk meg a tájékoztatón.
Az akadémia 500 középiskolás diákot és 500 szülőt vont be a felmérésbe, ami nem reprezentatív, de egyes folyamatokat nagy valószínűség szerint jól tár fel és mutat be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
