A felmérés több eredménye kissé lesújtó képet ad a hazai közoktatásról. A megkérdezett diákok mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten szeret iskolába járni. Bár az is igaz, hogy 41 százalék arra hajlik, hogy szeret bejárni a suliba.
Nem olyan meglepő eredmény, hogy az iskolai tanagyagot mind a diákok, mind a szülők, mind pedig a tanárok túlnyomó többsége soknak tartja. Bár a heti óraszám mértékét már nem tartják ennyire riasztónak, e kérdésben is amellett van a többség, hogy túl sok időt tölt egy tanuló az iskolában.
A várható kereseteket és a munkához jutás esélyét tekintve nem meglepő, hogy a diákok szinte kivétel nélkül mennének tovább a felsőoktatásba, de mindössze negyedük az, aki külföldi továbbtanulást tervez.
A magyar diákokat a szakválasztásban főleg a jövőben várható fizetés, és a jelenlegi kedvenc tárgyuk befolyásolja. Az iskolákban azonban a többség nem nagyon kap megfelelő orientációt, vagy bármilyen segítséget a választásban.
|
| Az Engame Akadémia 2010 óta motivált középiskolásokat és egyetemistákat támogat abban, hogy megtalálják helyüket a világban: felfedezzék tehetségüket, amit aztán mentorainkkal közösen kibontakoztatnak, és megtalálják azt a külföldi egyetemi képzést, ami számukra a leginspirálóbb jövőképpel kecsegtet. |
A tanárok, a diákok és a szülők többsége is azon az állásponton van, hogy a szerintük ideálisnak vélthez képest túl sok a lexikális tudás sulykolása a középiskolában, miközben jobb lenne, ha több készségfejlesztésben lenne részük.
Ez az elvárás már csak azért is jogos, mert a LinkedIn 2014-es, 259 millió emberen végzett kutatása arra jutott, hogy a legnépszerűbb 10 pozícióból 8 öt évvel azelőtt még nem is létezett. Így jobb esélyekkel indul az, akinek megvannak a készségei arra, hogy teljesen új pozíciókba tanuljon bele. A hazai főiskola/egyetemi szakok viszont gyakorlatilag 15 éve változatlan formában vannak jelen.
A diákok egyébként ezeket a készségeket hiányolják konkrétan.
A külföldi képzéseknél egyébként a művészeti, társadalomtudományi szakok iránt érdeklődők találják meg a számításukat, akik főleg Nagy-Britanniába, Németországba, Ausztriába, az Egyesült Államokba és a skandináv országokba mennek.
Az Egyesült Királyságban egyébként a jelentkező és a felvett magyar diákok száma is megduplázódott 2010 óta. A külföldi továbbtanulás iránt pedig évről évre nő az igény és az érdeklődés. Ennek gátja Nagy-Britannia esetleges uniós kiválása, az úgynevezett Brexit lehet. Ha ez bekövetkezik, a magyar diákok elveszítik kedvezményes státuszukat, és hirtelen dupla tandíjakkal szembesülhetnek – tudtuk meg a tájékoztatón.
Az akadémia 500 középiskolás diákot és 500 szülőt vont be a felmérésbe, ami nem reprezentatív, de egyes folyamatokat nagy valószínűség szerint jól tár fel és mutat be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
