Elvonások: az ELTE, a pécsi és a debreceni egyetem bukja a legtöbb pénzt

Jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben - derül ki a Magyar...

  • MTI
hvg.hu

Jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben - derül ki a Magyar Rektori Konferencia hétfőn közzétett összegzéséből. A legnagyobb forráselvonással a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE kényszerül szembenézni, a vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése közel 84 milliárd forint. A rektori testület az érintett egyetemek és főiskolák támogatásának alakulását vette górcső alá, évenkénti bontásban.

Eszerint a Budapesti Corvinus Egyetem támogatása több mint 4 milliárddal, a Budapesti Gazdasági Főiskoláé több mint 2 milliárddal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemé több mint 5,2 milliárddal, a Debreceni Egyetemé több mint 9,2 milliárddal kevesebb 2013. január 1-jén, mint 2008 végén.

A Dunaújvárosi Főiskola 1,45 milliárddal, az Eszterházy Károly Főiskola 1,76 milliárddal, az Eötvös József Főiskola 836 millióval, az ELTE 9,19 milliárddal, a Kaposvári Egyetem 2,18 milliárddal kevesebb forrásból gazdálkodhat.

A Kecskeméti Főiskolának 1,33 milliárddal, a Károly Róbert Főiskolának 2,14 milliárddal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek 514 millióval, a Miskolci Egyetemnek 4 milliárddal, a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek 423 millióval, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek 393 millióval jutott kevesebb állami támogatás.

A Magyar Táncművészeti Főiskola 328 millió, a Nyíregyházi Főiskola 3,4 milliárdos, a Nyugat-Magyarországi Egyetem 6,5 milliárdos, az Óbudai Egyetem 944 milliós, a Pannon Egyetem 3,16 milliárdos, a Pécsi Tudományegyetem 9,4 milliárdos mínuszt könyvelhet el.

A Semmelweis Egyetem állami támogatása 2,5 milliárddal, a Széchenyi István Egyetemé 1,45 milliárddal, a Szegedi Tudományegyetemé 6,8 milliárddal, a Színház- és Filmművészeti Egyetemé 414 millióval, a Szent István Egyetemé 3 milliárddal, a Szolnoki Főiskoláé 1,56 milliárddal csökkent.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.