Nincs meg Schmitt szakdolgozata a Corvinuson

Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata - írja az Index.

  • Eduline

Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata - írja az Index. A köztársasági elnök az 1960-as évek első felében a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán tanult, és a képzés végén, 1965-ben írt szakdolgozatot.

Nagy Zsuzsanna, a BCE Központi Könyvtár főigazgatója a portálnak azt mondta, hogy a régi szakdolgozatokat nem szokták megőrizni, de erre nincs is konkrét állami előírás, intézményenként változhat. Az újabb szakdolgozatokat 2001 óta az interneten egy külön oldalon tárolják elektronikus formában a hallgatók munkájának segítésére. Egyedül a PhD-hallgatók doktori disszertációjából tartanak meg egy köteles példányt - tette hozzá.

A főigazgató az Index szerint azt is elmondta, hogy régebben a szakdolgozatokat mikrofilmen tárolták. Ennek úgy zajlott a menete, hogy a tanszéken megtartottak egy bekötött példányt, amit a könyvtár mikrofilmre vett, majd a fedőlapot eltávolítva a nyomtatott dokumentumot megsemmisítették. A rendszer egyébként nem működött tökéletesen, nem minden szakdolgozatot őriztek meg ilyen módon, sok diplomamunka már a tanszéken sem volt megtalálható.

A könyvtár eleinte az egyetem főépületében működött, majd a nyolcvanas évek közepén a Zsil utcába költözött. Ide magukkal vitték a mikrofilmeket is, viszont amikor 2006-ban a református egyház megörökölte a telket, amin a könyvtár állt, és át kellett költözniük az egyetem C épületébe, a mikrofilmeket megsemmisítették. Legkésőbb ekkor semmisülhetett meg a szakdolgozat köteles példánya, ha eddig nem. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.