Az Állami Számvevőszék kifogásolja, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer nem tud megbízható adatokat nyújtani a kivándorolt diplomásokról.
Az ÁSZ a bolgár és a román számvevőszékkel vizsgálta, hogy vajon mennyire hatékonyak a diplomások élettútját utánkövető felmérések.
A hat felsőoktatási intézményre kiterjedő ellenőrzés a jó gyakorlatok feltérképezése mellett két fontosabb problémát is azonosított: a tapasztalatok szerint alacsony a megkérdezett diplomások válaszadási aránya, illetve nem hasznosultak a fiatal diplomások külföldi munkavállalásáról nyert adatok.
2015-ben a DPR keretébenm megkérdezett egykori hallgatóknak már csak 11 százaléka válaszolt, bár ez korábban sem volt sokkal jobb arányú. Ennek nem csak az az oka, hogy nem méltatnak válaszra a megkérdezettek, hanem az is, hogy sokakat el sem tudnak már érni az intézmények.
2005 óta készül pályakövetési felmérés Magyarországon, azóta minden intézménynek törvényi kötelezettsége a felmérés, és az adatok nyilvánosságra hozatala.
Az ÁSZ szerint a külföldi hallgatók kapcsán végzett felmérés módszertana alkalmas lenne egy sor kérdés megválaszolására, azonban mivel kevés válasz érkezik be, az adatokból bizonytalan következtetéseket lehet levonni.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
