Eltűnnek a kivándorló diplomások

Az Állami Számvevőszék kifogásolja, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer nem tud megbízható adatokat nyújtani a kivándorolt diplomásokról.

  • Eduline
pixabay.com

Az ÁSZ a bolgár és a román számvevőszékkel vizsgálta, hogy vajon mennyire hatékonyak a diplomások élettútját utánkövető felmérések.

A hat felsőoktatási intézményre kiterjedő ellenőrzés a jó gyakorlatok feltérképezése mellett két fontosabb problémát is azonosított: a tapasztalatok szerint alacsony a megkérdezett diplomások válaszadási aránya, illetve nem hasznosultak a fiatal diplomások külföldi munkavállalásáról nyert adatok.

2015-ben a DPR keretébenm megkérdezett egykori hallgatóknak már csak 11 százaléka válaszolt, bár ez korábban sem volt sokkal jobb arányú. Ennek nem csak az az oka, hogy nem méltatnak válaszra a megkérdezettek, hanem az is, hogy sokakat el sem tudnak már érni az intézmények.

2005 óta készül pályakövetési felmérés Magyarországon, azóta minden intézménynek törvényi kötelezettsége a felmérés, és az adatok nyilvánosságra hozatala.

Az ÁSZ szerint a külföldi hallgatók kapcsán végzett felmérés módszertana alkalmas lenne egy sor kérdés megválaszolására, azonban mivel kevés válasz érkezik be, az adatokból bizonytalan következtetéseket lehet levonni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.