Letették a tiszti esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első végzősei

Végzett az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését...

  • eduline/mti
MTI Fotó: Kovács Attila

Végzett az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését 2012-ben megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

A 135 végzett hallgató Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter, illetve a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt vasárnap, a budai Várban. A karról idén 85-en kerülnek a rendőrséghez - ők bűnügyi nyomozói, gazdaságvédelmi nyomozói, igazgatásrendészeti, illetve határrendészeti szakirányon végeztek -, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

A miniszterelnök a tisztavatási ünnepségen a végzősöknek azt mondta, hivatásuk a bátrak hivatása, a bátrak pedig nem engedik, hogy félelmeik irányítsák őket. Hozzáfűzte, hogy a rendészeti hivatás a bátorságon kívül felkészültséget, fegyelmet, határozottságot, alázatot és segítőkészséget is követel. "Mától önökön is múlik, hogy olyan országban éljünk, ahol minden becsületes magyar ember biztonságban érezheti magát, biztonságban tudhatja szeretteit, saját értékeit és a közvagyont" - hívta fel az új tisztek figyelmét.

Orbán Viktor végül azt kérte tőlük, ragaszkodjanak állhatatosan az alaptörvényhez, az abból fakadó jogszabályokhoz, hazájukhoz, nemzetükhöz, és legyenek büszkék arra, hogy a rendészettudományi karon végeztek, és ezt a hivatást választották. Kérte azt is, hogy legyenek példamutatók és feddhetetlenek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén jött létre a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összevonásával. Idén az intézmény állami támogatását és az ösztöndíjas keretszámot is emelték, a hallgatók pedig gyakorlatilag két egyetemet végezhetnek el ingyen. Míg a többi intézményben csökkent vagy alig nőtt a jelentkezők száma, az NKE-re a tavalyinál ezerrel többen felvételiztek. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.