Elindult az új Erasmus-program

Indul az Erasmus+, az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja.

  • MTI
Fazekas István

Indul az Erasmus+, az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja. A Tempus Közalapítvány honlapján közzétett tájékoztató szerint az Erasmus+ az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja, és több jelenleg futó projektet - köztük az Egész életen át tartó tanulás programot - egyesíti. 

2014 és 2020 között 14,7 milliárd eurót biztosítanak az európai oktatás, képzés, ifjúsági szakma és sport megerősítésére. Ez a korábbi büdzsé 45 százalékos növekedését jelenti majd.

A programban az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén tevékenykedő szervezetek vehetnek részt. A támogatásra elektronikus úton, január végétől lehet pályázni. Egyének közvetlenül nem jelentkezhetnek, nekik a kérelmező egyetemekhez, középiskolákhoz vagy más pályázó szervezetekhez kell fordulniuk.

A program teljes jogú résztvevői az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Macedónia, Norvégia, Svájc, Törökország. Partnerországként kapcsolódik be Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, Oroszország.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István