Elégedett az egyetemmel a Corvinus leköszönő rektora

Meglehetősen derűs hangvételű interjút adott Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem leköszönő rektora a Magyar Nemzetnek. Szerinte nem hat rájuk negatívan, hogy a Magyar Nemzeti Bank bevásárolta magát az intézménybe, ahogy az sem, hogy a miniszterelnök lánya tart kurzusokat. Még abban is meglátta a pozitívumot, hogy a kertészetis szakokat leválasztották a Corvinusról.

  • Eduline
Fülöp Máté

Rostoványi beszélt a 2010 utáni, az egyetem számára kedvezőtlen kormányzati döntésekről, de mint mondta, az egész felsőoktatás nehéz helyzetben volt 2012 környékén (ekkor vette át az egyetem vezetését), és mivel akkor az intézmény létét is veszély fenyegette, végül siker, hogy ma működik az egyetem, és folyamatosan nő a jelentkezők száma.

Tavalyi interjúnket Rostoványival itt olvashatjátok el. Az új Corvinus-rektor megválasztásáról itt írtunk.

Rostványi szerint az egyetem anyagi helyzetét nem ingatta meg, hogy elcsatolták a budai campus karait. A rektor úgy fogalmazott, a „Corvinus kicsi, de kompakt társadalomtudományi egyetemmé vált”. Abban egyetért utódja, Lánczi András céljával, hogy a BCE-t a térség vezető intézményévé kell tenni.

A leköszönő rektor örül annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézetet indított a Corvinuson, hiszen így az állami források mellett pluszforrásokhoz jut az egyetem. Azt is elmondta, hogy ez nem csökkenti a BCE autonómiáját.

Az MNB-s alapítványok befolyásáról a felsőoktatásban itt írtunk bővebben.

Orbán Ráhel kurzusa is szóba került, Rostoványi a miniszterelnök lányát „kiválóan felkészült vendégoktatónak” nevezte, és szerinte nem befolyásolja az egyetem megítélését, hogy ő tanít a BCE-n.

Orbán Ráhel egyik nyilvános előadásáról mi is beszámoltunk. Itt nézhetitek meg, mit mondott az Eduline-nak.

A teljes interjút itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.