Közös oktatási projekteket tervez Magyarország és Szlovákia

A műszaki és a természettudományos oktatásban, valamint a gyakorlati képzésben való együttműködés lehetőségeiről is...

  • MTI
A révkomáromi Selye János Egyetem: főiskolává minősíthetik le
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A műszaki és a természettudományos oktatásban, valamint a gyakorlati képzésben való együttműködés lehetőségeiről is szó volt Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Stefan Chudoba szlovák államtitkár pénteki budapesti megbeszélésén.

Hoffmann Rózsa a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: folytatták azt a párbeszédet, amelyet megkezdtek a vegyes bizottság ülésén, és sorba vették azokat a témákat, amelyek a két ország oktatási, tudományos kapcsolataiban fontosak, különös tekintettel a nemzetiségi, kisebbségi kérdésekre. Szakmai eszmecsere folyt, vita nincs a felek között - fogalmazott a köznevelési államtitkár, jó hangulatúnak nevezve a találkozót.

Tájékoztatása szerint a többi között arról ejtettek szót, hogyan lehetne az eddigi együttműködést még szorosabbá tenni, és áttekintették több közös - a köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban megvalósítható - projekt lehetőségét. Hoffmann Rózsa kiemelte a műszaki és természettudományos oktatás és a gyakorlati képzés erősítését, amelyet a szlovák államtitkár szintén támogatott.

Kitért arra: a révkomáromi Selye János Egyetem ügyében a magyar fél várhatóan tud olyan humánerőforrás-segítséget nyújtani, hogy az akkreditáció sikeres legyen. Megjegyezte: a pénteki találkozó nem írja felül a vegyes bizottság napirendjét, inkább kiegészítette és árnyalta. A Selye János Egyetem főiskolává való leminősítését júniusban indítványozta a szlovák oktatásügyi miniszter: erről itt olvashattok.

Stefan Chudoba szlovák államtitkár a partnerségi kapcsolatok építését és a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódást hangsúlyozta. Hozzátette: azzal a javaslattal érkezett, hogy különösen az egyetemeken és a szakképzés területén működjenek együtt. Felvetette továbbá, hogy az európai Duna-stratégia keretében a német és az osztrák féllel együtt jelöljenek ki projekttémákat. A szlovák államtitkár magyarországi látogatása során felkeresi a budapesti szlovák iskolát is.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Villámtippek az emelt matek szóbelihez

Június 3-tól kezdődnek a szóbelik emelt szinten. Ha matekból tesztek emelt szintű érettségit, és ki akarjátok maxolni a szóbeli pontokat, akkor hoztunk nektek néhány hasznos tippet. Mutatjuk.