A műszaki és a természettudományos oktatásban, valamint a gyakorlati képzésben való együttműködés lehetőségeiről is...
A műszaki és a természettudományos oktatásban, valamint a gyakorlati képzésben való együttműködés lehetőségeiről is szó volt Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Stefan Chudoba szlovák államtitkár pénteki budapesti megbeszélésén.
Hoffmann Rózsa a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: folytatták azt a párbeszédet, amelyet megkezdtek a vegyes bizottság ülésén, és sorba vették azokat a témákat, amelyek a két ország oktatási, tudományos kapcsolataiban fontosak, különös tekintettel a nemzetiségi, kisebbségi kérdésekre. Szakmai eszmecsere folyt, vita nincs a felek között - fogalmazott a köznevelési államtitkár, jó hangulatúnak nevezve a találkozót.
Tájékoztatása szerint a többi között arról ejtettek szót, hogyan lehetne az eddigi együttműködést még szorosabbá tenni, és áttekintették több közös - a köznevelésben, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban megvalósítható - projekt lehetőségét. Hoffmann Rózsa kiemelte a műszaki és természettudományos oktatás és a gyakorlati képzés erősítését, amelyet a szlovák államtitkár szintén támogatott.
Kitért arra: a révkomáromi Selye János Egyetem ügyében a magyar fél várhatóan tud olyan humánerőforrás-segítséget nyújtani, hogy az akkreditáció sikeres legyen. Megjegyezte: a pénteki találkozó nem írja felül a vegyes bizottság napirendjét, inkább kiegészítette és árnyalta. A Selye János Egyetem főiskolává való leminősítését júniusban indítványozta a szlovák oktatásügyi miniszter: erről itt olvashattok.
Stefan Chudoba szlovák államtitkár a partnerségi kapcsolatok építését és a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódást hangsúlyozta. Hozzátette: azzal a javaslattal érkezett, hogy különösen az egyetemeken és a szakképzés területén működjenek együtt. Felvetette továbbá, hogy az európai Duna-stratégia keretében a német és az osztrák féllel együtt jelöljenek ki projekttémákat. A szlovák államtitkár magyarországi látogatása során felkeresi a budapesti szlovák iskolát is.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
