Egyre több magyar egyetemista tanul Nagy-Britanniában

Öt év alatt több mint a duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, igaz, a magyar...

  • Eduline

Az Oxfordi Egyetem
Öt év alatt több mint a duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, igaz, a magyar diákok így sem jelentkeznek tömegével a szigetország felsőoktatási intézményeibe - derül ki az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének friss adataiból.

A szervezet adatai szerint 2008-ban 310-en felvételiztek Magyarországról, és 192-en jutottak be, 2012-ben azonban már 519-en jelentkeztek valamelyik brit egyetemre vagy főiskolára, és 329-en kezdték meg tanulmányaikat. A felvételizők száma az idén ugrott meg igazán: 719-en adták be a jelentkezésüket, közülük várhatóan 433-an kezdhetik meg az egyetemet (a végleges felvételi adatok a felmérés időpontjában még nem voltak elérhetők).

A magyar diákok körülbelül 70 százaléka Angliában és Walesben, 30 százalékuk pedig Skóciában tanul. Itt felülreprezentáltak a magyar egyetemisták: ennek egyik oka alighanem az, hogy Skóciában nincs tandíj, míg Angliában akár évi kilencezer fontot (3 millió 287 ezer forint) is kérhetnek az intézmények - igaz, a legjobbak tandíját akár teljes egészében fedezheti az ösztöndíj. Évente ezer egyetemista be sem iratkozik az Oxfordra a szigorú pénzügyi "szabályozás" miatt: erről itt olvashattok.

A magyar hallgatók közel kétharmada (63,9 százaléka) a legnevesebb brit kutatóegyetemeket tömörítő Russell Grouphoz tartozó intézményekben tanul, a legtöbben Londonban, Cambridge-ben, Edinburgh-ben, Glasgow-ban és St Andrews-ban laknak.

Hány magyar tanul Ausztriában?
Néhány év alatt majdnem duplájára nőtt az osztrák egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma: míg 2004-ben még csak 1141-en, 2012-ben már 1916-an végezték tanulmányaikat Bécsben, Grazban és más osztrák városokban. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Öt főnél nagyobb magyar diákközösség található az Oxfordi, a Cambridge-i, a Sheffieldi, az Aberdeeni, a Durhami, az Edinburgh-i, az Exeteri, a Manchesteri, a Stirlingi és a St Andrews-i Egyetemen, az Edinburgh Napier Universityn, az Imperial College Cambridge-ben, a londoni King's College-ban, a London School of Economics and Political Science-en (LSE), valamint a Queen Mary University of London és a University College London intézményében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.