Öt év alatt több mint a duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, igaz, a magyar...
A szervezet adatai szerint 2008-ban 310-en felvételiztek Magyarországról, és 192-en jutottak be, 2012-ben azonban már 519-en jelentkeztek valamelyik brit egyetemre vagy főiskolára, és 329-en kezdték meg tanulmányaikat. A felvételizők száma az idén ugrott meg igazán: 719-en adták be a jelentkezésüket, közülük várhatóan 433-an kezdhetik meg az egyetemet (a végleges felvételi adatok a felmérés időpontjában még nem voltak elérhetők).
A magyar diákok körülbelül 70 százaléka Angliában és Walesben, 30 százalékuk pedig Skóciában tanul. Itt felülreprezentáltak a magyar egyetemisták: ennek egyik oka alighanem az, hogy Skóciában nincs tandíj, míg Angliában akár évi kilencezer fontot (3 millió 287 ezer forint) is kérhetnek az intézmények - igaz, a legjobbak tandíját akár teljes egészében fedezheti az ösztöndíj. Évente ezer egyetemista be sem iratkozik az Oxfordra a szigorú pénzügyi "szabályozás" miatt: erről itt olvashattok.
A magyar hallgatók közel kétharmada (63,9 százaléka) a legnevesebb brit kutatóegyetemeket tömörítő Russell Grouphoz tartozó intézményekben tanul, a legtöbben Londonban, Cambridge-ben, Edinburgh-ben, Glasgow-ban és St Andrews-ban laknak.
| Hány magyar tanul Ausztriában? |
| Néhány év alatt majdnem duplájára nőtt az osztrák egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma: míg 2004-ben még csak 1141-en, 2012-ben már 1916-an végezték tanulmányaikat Bécsben, Grazban és más osztrák városokban. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
