Egyre több kínai hallgató tanul külföldön

A kínai kormány növeli külföldi ösztöndíjasainak számát, a következő évben 21 300-zal több diák, hallgató tanulhat...

  • MTI
A Stanford. Az Egyesült Államok a kínai hallgatók legkedveltebb célpontja
Wikipedia

A kínai kormány növeli külföldi ösztöndíjasainak számát, a következő évben 21 300-zal több diák, hallgató tanulhat majd az ország határain túl – tette közzé a kínai ösztöndíjtanács pénteken.

Jelentkezhetnek például olyanok, akik a doktori fokozat megszerezésére készülnek, mesterképzésre is pályázhatnak köztisztviselők, továbbá magasabb szintű szakképzésben részt vett, illetve a művészeti szakirányon végzett hallgatók is kapnak lehetőséget. A doktori fokozattal rendelkezők három hónaptól két évig terjedő képzések között válogathatnak.

Az oktatási tárca felügyelete alá tartozó tanács egyben azt ígérte, hogy a már ösztöndíjban részesülők eredményeit szigorúbban fogják ellenőrizni, és csak azok ismeretében döntenek a pénzügyi támogatás további folyósításáról.

Kormányzati pénz csak a külföldön tanuló kínaiak elenyésző része mögött van. A külföldi felsőoktatásban részt vevők száma 2008 óta nagyjából 20 százalékkal nő, az oktatási minisztérium adatai szerint tavaly már 400 ezer körül volt. Közülük 380 ezren tanultak saját költségükön.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.