Egyre több kínai hallgató tanul külföldön

A kínai kormány növeli külföldi ösztöndíjasainak számát, a következő évben 21 300-zal több diák, hallgató tanulhat...

  • MTI
A Stanford. Az Egyesült Államok a kínai hallgatók legkedveltebb célpontja
Wikipedia

A kínai kormány növeli külföldi ösztöndíjasainak számát, a következő évben 21 300-zal több diák, hallgató tanulhat majd az ország határain túl – tette közzé a kínai ösztöndíjtanács pénteken.

Jelentkezhetnek például olyanok, akik a doktori fokozat megszerezésére készülnek, mesterképzésre is pályázhatnak köztisztviselők, továbbá magasabb szintű szakképzésben részt vett, illetve a művészeti szakirányon végzett hallgatók is kapnak lehetőséget. A doktori fokozattal rendelkezők három hónaptól két évig terjedő képzések között válogathatnak.

Az oktatási tárca felügyelete alá tartozó tanács egyben azt ígérte, hogy a már ösztöndíjban részesülők eredményeit szigorúbban fogják ellenőrizni, és csak azok ismeretében döntenek a pénzügyi támogatás további folyósításáról.

Kormányzati pénz csak a külföldön tanuló kínaiak elenyésző része mögött van. A külföldi felsőoktatásban részt vevők száma 2008 óta nagyjából 20 százalékkal nő, az oktatási minisztérium adatai szerint tavaly már 400 ezer körül volt. Közülük 380 ezren tanultak saját költségükön.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.