Egyetemre készülsz? Illyen juttatásokban részesülhetsz

Sajnos nem állítható 2016-ban, hogy egy átlagos fiatal a számára elérhető hallgatói juttatásokból maradéktalanul fedezni tudja tanulmányi költségeit és az életvitelét. Tisztes tanulmányi eredménnyel azonban, szociális helyzetének gondos bemutatásával nélkülözhetetlen forintokhoz lehet jutni egy-egy félév során.

  • Unyatyinszki György
Fazekas István

Egy hallgatónak átlagosan havonta legalább 80 ezer forintjába kerül, hogy a lakhatását (szerencsés esetben a kollégiumot), az utazását, az étkezését és a szórakozását finanszírozni tudja – derült ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának 2016-ban közzétett felméréséből. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy a folyamatosan emelkedő költségek miatt rendezni kell a közel tíz éve változatlan juttatási rendszert.

Minden intézmény számára az állam átutalja a hallgatónkénti normatív támogatást, amelynek összege jelenleg 119 ezer forint. Az ebből létrejött keretből lehet szétosztani a különböző ösztöndíjakat és támogatásokat, közülük a leghangsúlyosabb a tanulmányi ösztöndíj. Ez az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgatók legfőbb és legkönnyebben elérhető bevételi forrása.

Jelenleg minden egyetem és főiskola eltérő rendszerben osztja szét a juttatást, amely átlagosan 15 ezer forint, és félévente, a juttatásra jogosult hallgatók tanulmányi eredményének függvényében, 8 ezer és 32 ezer forint között változik. Több intézménynél jellemző, hogy az őszi félévben magasabbak, sokszor kiemelkedőek az ösztöndíjak, előfordulhat akár 70 ezer forintos tanulmányi ösztöndíj is. Ennek oka, hogy az őszi félévben még nem kapnak ösztöndíjat az első féléves hallgatók, hiszen nincs olyan lezárt félévük, amely alapján kiértékelhetnék a teljesítményüket. A félévenkénti ingadozásokat mára több intézmény kiegyensúlyozta azzal, hogy ősszel nem oszt szét minden támogatást, így közel azonos összeget kaphatnak a hallgatók tavasszal.

Több helyütt a hallgatói önkormányzatok is részt vesznek a juttatások szétosztásában, ajánlásaik alapján alakítják ki ugyanis az úgynevezett ösztöndíjkalapokat, vagyis azt, hogy bizonyos eredményekért mekkora összeg adható. Bár az utóbbi években bizalmatlanság alakult ki a hallgatói szervezetekkel szemben, a tanulmányi ösztöndíjak esetében ennek nincs alapja, ugyanis jogszabályok kötik meg, miként osztható szét a normatív támogatás.

Mi az a kreditindex?
Számos intézmény alakította át a saját igényei szerint a Szegedi Tudományegyetem ösztöndíjszámítási képletét. Ennek lényege, hogy elismerje azok teljesítményét is, akik gyengébb érdemjegyekkel, de több kreditet szereztek a félévben – ezt korrigált kreditindexnek nevezik.

A köztársasági ösztöndíj az egyik legnagyobb elismerés, az önéletrajzban is szépen mutat, ha valaki elnyerte tanulmányai elismeréseként. A támogatást évente 1000–1200 hallgató kaphatja, akik kiemelkedően teljesítettek az intézményükben – a felterjesztés is az intézményen keresztül történik. Az összeg 2008 óta változatlan, havonta 34 ezer forint.

Számos intézmény ad saját ösztöndíjat, sőt újakat is bevezettek, amióta a kormány egyes szakokon drasztikusan csökkentette az államilag támogatott képzésre felvehetők számát. A legjobbak így költségtérítésesként is mentesülhetnek a féléves tandíj fizetése alól, ha nincs mód az átsorolásukra.

A szociális támogatás összege intézményenként változó, átlagosan16 ezer forintot kaphatnak az intézményektől a rászoruló, államilag finanszírozott hallgatók. Legalább 23 800 forintra jogosultak viszont a 26 évesnél fiatalabb árvák, fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élők, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a nagycsaládosok és a családfenntartók. Legalább 11 900 forintra tarthatnak igényt a félárvák, a hátrányos helyzetűek, valamint azok, akiknek gyámsága a nagykorúságuk miatt szűnt meg.

Szociális támogatásban részesülhetnek azok is, akiknél az azonos háztartásban élőknek alacsony az egy főre jutó keresetük, valamint akiknek az állandó lakcímük nagy távolságra van az egyetemtől. Egyéb támogatható körülményeket is meghatározhatnak az intézmények, amelyek maguk határozzák meg a hallgatói önkormányzattal egyetértésben, hogy milyen pontrendszer alapján rangsorolják a diákokat. A szociális támogatást az elsőéves hallgatók már az első félévükben is igényelhetik.

Segítség számos hallgatónak a Bursa Hungarica, amely támogatást az állandó lakhelyként bejelentett önkormányzat, valamint a felsőoktatási intézmény közösen ad. Ez az összeg töredéke a szociális támogatásnak, havonta mindössze 5–10 ezer forint, ám sokszor ez is elegendő az utazási költségek fedezésére. Ráadásul a költségtérítéses hallgatók is igényelhetik.

Érdemes kiemelni még a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat, amelyet az osztatlan tanárképzésre jelentkező hallgatók nyerhetnek el, ha vállalják, hogy az időben megszerzett diplomát követően nem hagyják el a pályát, hanem az oktatásban helyezkednek el. A sikeres pályázók számára az ösztöndíj már az első félévben 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget jelenthet.

A HÖOK jelenleg átfogó támogatási reformot készít elő, amelyről már egyeztetett is az oktatási tárcával. A tervek között szereplő legnagyobb újítás az lenne, ha a költségtérítéses formában tanulók is részesülnének tanulmányi és szociális juttatásokban – de talán ennek bevezetésére van a legkevesebb esély. A kormány nyitottságot mutat a legtöbb juttatási forma emelésére, várhatóan a 2016 / 2017. tanévben meg is születhet a megállapodás.

A HÖOK szerint a juttatásokra fordítható 119 ezer forintos normatívát meg kell emelni 176 ezerre, emellett az igényelhető lakhatási támogatás (ez több helyen a szociális ösztöndíjba van beépítve) mértékét is emelnék 60 ezerről 86 ezer forintra. A kulturális normatívát a jelenlegi 11 900 forintról 15 400-ra emelnék, a köztársasági ösztöndíjat is 44 000 forintra.

A cikk a HVG rangsor - Diploma 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

 
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.