Felvették az Oslói Egyetem politikatudományi szakára a hetvenhét ember lemészárlása miatt börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket. A tömeggyilkos augusztusban kezdi meg tanulmányait.
"Breivik megfelelt a felvételi követelményeknek. Ragaszkodunk a szabályainkhoz, ezért felvételt nyert" - közölte Ole Petter Ottersen, az egyetem rektora, mondván, hogy az elítélteknek is joguk van tanulni, ha megfelelnek a követelményeknek.
A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breivik által választott képzés keretében a hallgatóknak teljesíteniük kell a demokráciával, az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos kurzusokat is.
"A tanulmányait kizárólag a cellájában fogja folytatni. A kommunikáció egy kapcsolattartón keresztül fog zajlani a börtönben" - magyarázta Ottersen. Hozzátette, Breiviket tankönyvekkel ellátják, az internethez azonban nem fog hozzáférni.
Hatalmas felháborodást keltett a skandináv országban, amikor a férfi jelentkezett az intézmény hároméves képzésére, sokan azon az állásponton voltak, hogy a jelentkezését azonnal el kell utasítani. Az egyetem több diákja ott volt a Breivik által 2011 nyarán végrehajtott mészárlás helyszínén, másoknak barátai, rokonai voltak az áldozatok között.
"Sértő, hogy tanulhat (...), az pedig különösen fáj, hogy a bejelentés néhány nappal a tömegmészárlás 4. évfordulója előtt történt" - mondta Lisbeth Kristine Royneland, az áldozatok családtagjait képviselő csoport elnöke. "Annak azonban számunkra nincs jelentősége, hogy regényeket vagy politológiai könyveket olvas, amíg rácsok mögött marad" - tette hozzá az illetékes.
Anders Behring Breiviket huszonegy évi börtönbüntetésre ítélték, mert 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban a norvég kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül lemészárolt fiatalokat a Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában. Összesen hetvenhét embert ölt meg, köztük sok tizenévest.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
