A szülők iskolai végzettsége hatással van a gyerekek felsőoktatási tanulmányaira - derült ki az Eurostudent V. felsőoktatás-kutatási program vizsgálataiból. A kutatás eredményeit az Educatio Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján ismertette Kiss László, a kft. felsőoktatási elemzője.
A felsőoktatás szociális dimenziójára fókuszáló Eurostudent V. nemzetközi vizsgálatban 26 európai ország vett részt. Magyarországon az Educatio Nonprofit Kft. koordinálta a vizsgálatot 25 felsőoktatási intézmény és csaknem 17 ezer hallgató részvételével. A vizsgálatban a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének különböző elemeit, életkörülményeit, valamint nemzetközi mobilitásukat térképezték fel.
Kiss László elmondta, hogy a hallgatók tanulmányi életútját jelentősen befolyásolja a szülők iskolai végzettsége. A nem diplomás szülők gyerekei nagyobb arányban "tolják el" a belépést a felsőoktatásba, míg a diplomás szülők gyerekei a középiskolából megszakítás nélkül kerülnek a felsőoktatásba. Ez pedig hatással van a felsőoktatási tanulmányaikra - tette hozzá az Educatio kft. elemzője. A késve belépők igen nagy százalékban esti vagy levelező, úgynevezett részidős képzéseken tanulnak, és nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett.
Kiss László kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci jelenlét befolyásolja az oktatásban való részvételt. Mint mondta, a "nem intenzíven tanuló", a tanulásra heti húsz óránál kevesebb időt fordító hallgatók nagyon nagy százalékban levelezősök.
Az elemző felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy ma a nappali tagozatos hallgatók 20 százaléka is tartós munkaviszonyban dolgozik, ezenfelül pedig sokan végeznek alkalmi munkát.
Kiss László hangsúlyozta, hogy a mai hallgatói összetétel eltér a korábbiaktól: heterogén, sok minden iránt érdeklődő, a munkaerőpiacon is részt vevő, a késve belépő csoportok miatt pedig életkorát tekintve sem egységes csoport - tette hozzá.
A kutatás eredményei szerint a hallgatók bevételeit is befolyásolja a szülők végzettsége: a magasabban iskolázott szülők több anyagi támogatást nyújtanak egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermeküknek.
Azok a hallgatók, akik külföldi oktatásban vettek részt, könnyebben kapnak állást, a külföldre kijutást pedig szintén erősen befolyásolja a szociális háttér - mondta az elemző, hozzátéve, hogy jobban befolyásolja a szülői háttér, mint a hallgató konkrét anyagi helyzete.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
