A szülők iskolai végzettsége hatással van a gyerekek felsőoktatási tanulmányaira - derült ki az Eurostudent V. felsőoktatás-kutatási program vizsgálataiból. A kutatás eredményeit az Educatio Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján ismertette Kiss László, a kft. felsőoktatási elemzője.
A felsőoktatás szociális dimenziójára fókuszáló Eurostudent V. nemzetközi vizsgálatban 26 európai ország vett részt. Magyarországon az Educatio Nonprofit Kft. koordinálta a vizsgálatot 25 felsőoktatási intézmény és csaknem 17 ezer hallgató részvételével. A vizsgálatban a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének különböző elemeit, életkörülményeit, valamint nemzetközi mobilitásukat térképezték fel.
Kiss László elmondta, hogy a hallgatók tanulmányi életútját jelentősen befolyásolja a szülők iskolai végzettsége. A nem diplomás szülők gyerekei nagyobb arányban "tolják el" a belépést a felsőoktatásba, míg a diplomás szülők gyerekei a középiskolából megszakítás nélkül kerülnek a felsőoktatásba. Ez pedig hatással van a felsőoktatási tanulmányaikra - tette hozzá az Educatio kft. elemzője. A késve belépők igen nagy százalékban esti vagy levelező, úgynevezett részidős képzéseken tanulnak, és nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett.
Kiss László kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci jelenlét befolyásolja az oktatásban való részvételt. Mint mondta, a "nem intenzíven tanuló", a tanulásra heti húsz óránál kevesebb időt fordító hallgatók nagyon nagy százalékban levelezősök.
Az elemző felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy ma a nappali tagozatos hallgatók 20 százaléka is tartós munkaviszonyban dolgozik, ezenfelül pedig sokan végeznek alkalmi munkát.
Kiss László hangsúlyozta, hogy a mai hallgatói összetétel eltér a korábbiaktól: heterogén, sok minden iránt érdeklődő, a munkaerőpiacon is részt vevő, a késve belépő csoportok miatt pedig életkorát tekintve sem egységes csoport - tette hozzá.
A kutatás eredményei szerint a hallgatók bevételeit is befolyásolja a szülők végzettsége: a magasabban iskolázott szülők több anyagi támogatást nyújtanak egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermeküknek.
Azok a hallgatók, akik külföldi oktatásban vettek részt, könnyebben kapnak állást, a külföldre kijutást pedig szintén erősen befolyásolja a szociális háttér - mondta az elemző, hozzátéve, hogy jobban befolyásolja a szülői háttér, mint a hallgató konkrét anyagi helyzete.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
