Egyetemre felvételiznél? Nem mindegy, kik a szüleid

A szülők iskolai végzettsége hatással van a gyerekek felsőoktatási tanulmányaira - derült ki az Eurostudent V. felsőoktatás-kutatási program vizsgálataiból. A kutatás eredményeit az Educatio Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján ismertette Kiss László, a kft. felsőoktatási elemzője.

  • MTI
Stiller Ákos

A felsőoktatás szociális dimenziójára fókuszáló Eurostudent V. nemzetközi vizsgálatban 26 európai ország vett részt. Magyarországon az Educatio Nonprofit Kft. koordinálta a vizsgálatot 25 felsőoktatási intézmény és csaknem 17 ezer hallgató részvételével. A vizsgálatban a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének különböző elemeit, életkörülményeit, valamint nemzetközi mobilitásukat térképezték fel.

Kiss László elmondta, hogy a hallgatók tanulmányi életútját jelentősen befolyásolja a szülők iskolai végzettsége. A nem diplomás szülők gyerekei nagyobb arányban "tolják el" a belépést a felsőoktatásba, míg a diplomás szülők gyerekei a középiskolából megszakítás nélkül kerülnek a felsőoktatásba. Ez pedig hatással van a felsőoktatási tanulmányaikra - tette hozzá az Educatio kft. elemzője. A késve belépők igen nagy százalékban esti vagy levelező, úgynevezett részidős képzéseken tanulnak, és nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett. 

Kiss László kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci jelenlét befolyásolja az oktatásban való részvételt. Mint mondta, a "nem intenzíven tanuló", a tanulásra heti húsz óránál kevesebb időt fordító hallgatók nagyon nagy százalékban levelezősök.

Az elemző felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy ma a nappali tagozatos hallgatók 20 százaléka is tartós munkaviszonyban dolgozik, ezenfelül pedig sokan végeznek alkalmi munkát.

Kiss László hangsúlyozta, hogy a mai hallgatói összetétel eltér a korábbiaktól: heterogén, sok minden iránt érdeklődő, a munkaerőpiacon is részt vevő, a késve belépő csoportok miatt pedig életkorát tekintve sem egységes csoport - tette hozzá.

A kutatás eredményei szerint a hallgatók bevételeit is befolyásolja a szülők végzettsége: a magasabban iskolázott szülők több anyagi támogatást nyújtanak egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermeküknek. 

Azok a hallgatók, akik külföldi oktatásban vettek részt, könnyebben kapnak állást, a külföldre kijutást pedig szintén erősen befolyásolja a szociális háttér - mondta az elemző, hozzátéve, hogy jobban befolyásolja a szülői háttér, mint a hallgató konkrét anyagi helyzete.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.