Mi a különbség a kötelezően választható és a választható tantárgy között? Mit jelent a ráépülés, és mikor kaphattok szoctámot? Egyetemi kisokosunk második része.
Szoctám, tanulmányi ösztöndíj
Az egyetem, főiskola alatt többféle ösztöndíjra pályázhattok. Tanulmányi ösztöndíjat második félévtől igényelhettek, a tanulmányi eredményeitek alapján, a szociális ösztöndíjakra viszont már első félévben is jogosultak lehettek. Egyetemi kisokos gólyáknak, első rész: Neptun, kreditek, TO és társaik.
A rendszeres szociális ösztöndíjra (vagyis a szoctámra) olyan nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak, aki állami ösztöndíjas helyre kerültek be. A szociális ösztöndíj megállapításakor többek között a pályázóval egy lakcímre bejelentett eltartottak számát, a képzési hely és lakóhely közötti távolságot, valamint a pályázó és hozzátartozói egészségügyi állapotát veszik figyelembe.
A támogatás minimum havi összege nem lehet alacsonyabb, mint 11 900 Ft, ha a hallgató hátrányos helyzetű, félárva vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az, aki halmozottan hátrányos helyzetű, árva, nagycsaládos vagy családfenntartó, havi minimum 23 800 forintot kaphat a szociális helyzetétől függően. A szoctámra félévente pályázhattok, részleteket az egyetemek, főiskolák honlapján találtok. Az összes, elsőévesként is igénybe vehető ösztöndíjról itt írtunk, az önköltséges hallgatók lehetőségeiről pedig ebben a cikkünkben.
Passzív félév
A passzív félév (más néven halasztás vagy szüneteltetés) azt jelenti, hogy nincs aktív hallgatói jogviszonyotok, tehát nincsenek óráitok és vizsgáitok, de még nem estek ki az egyetemről, főiskoláról. A passzív félévben nem jár a diákigazolvány, és egy huzamban csak két félévet halaszthattok - ha egymás után már a harmadik félévre sem jelentkeztek be, az intézmény megszünteti a jogviszonyotokat.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy már az első félévben is halaszthatjátok-e. A legtöbb egyetemen, főiskolán erre nincs lehetőség, de vannak kivételek: erről az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában olvashattok.
Mivel a passzív félévben nem tanultok, így természetesen tandíj sincs. Ez állami ösztöndíjas helyekre is érvényes, tehát a hallgatói szerződés szerint a passzív féléveket nem kell majd később "ledolgoznotok". Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk az idén felvételizőknek: 15 kérdés és válasz.
Kötelező, kötelezően választható és választható tárgyak
A kötelező tantárgyakat mindenkinek teljesítenie kell a diploma megszerzéséhez, hogy pontosan meddig, az változó: vannak úgynevezett ráépülések, amikor egy adott tantárgyat (például Statisztika I.) meg kell szereznetek ahhoz, hogy felvehessetek egy másikat (Statisztika II.). Ez azért fontos, mert ha csúsztok az első tárggyal, akkor a másodikkal is csúszni fogtok, ezért érdemes már egy-két félévvel hamarabb megnézni, milyen tárgyakra épülnek rá mások.
A kötelezően választható tantárgyak (jellemzően szaktantárgyak) közül bizonyos kreditnyit fel kell vennetek, viszont ti döntitek el, pontosan mely tantárgyakat. Tehát ha van például tíz kötelezően választható a szak kínálatában, ebből nem kell mind a tizet teljesítenetek, hanem elég mondjuk négyet - de persze ha akarjátok, felvehettek többet is.
A választható vagy szabadon választható tárgyaknál nincs mennyiségi megkötés, elméletben előállhat olyan helyzet is (bár a gyakorlatban nem túl valószínű), hogy egyetlen választható nélkül csináljátok végig az egyetemet, ha a kötelezőkből és a kötelezően választhatókból összejön a szükséges kreditmennyiség (alapszakon 180 kredit). Ha viszont nincs ennyi, akkor szabadon választhatókkal szerezhetitek meg. A szabadon választható tárgyakat általában nem csak adott szakra, hanem egész karra vagy intézményre hirdetik meg, így lehetőségetek van kicsit kikacsintani más területekre is.
Ezeken kívül léteznek még bizonyos "kritérium feltétel" tárgyak, 0 kreditért, ilyen szokott lenni a testnevelés. Ezeket teljesítenetek kell, de nem jár értük kredit. A részleteket a saját mintatantervetekben nézhetitek meg, amit amúgy is érdemes alaposan átolvasni.
Erasmus
Az egyetemek és főiskolák több csereprogramot is szerveznek, ezek közül a legnépszerűbb az Erasmus, amelynek idén januárban indult el a megújult változata, az Erasmus+ (erről bővebben itt olvashattok). Erasmusszal fél évig tanulhattok a partnerországok egyetemein, az ott felvett órákért ugyanúgy jár kredit (bár általában nem a tanulásról, hanem a tapasztalatszerzésről és a kapcsolatokról szól ez a félév). Tandíjat nem kell fizetnetek, és ösztöndíjat is kaptok, amelynek összege az adott ország árszínvonalától függ - számítsatok rá, hogy ezt más forrásokból is ki kell egészítenetek.
Ezen kívül gyakornoki programokon is részt vehettek, de az oktatók számára is szerveznek külföldi továbbképzéseket. Az erasmusos lehetőségekről az egyetemek, főiskolák is tart eligazítást, de a Tempus Közalapítvány honlapján is találhattok további részleteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
