Egyes német fiatalok nem szeretnének zászlókat látni az Eb idején

Egy német ifjúsági szervezet szerint nem szabad az Eb alatt teret engedni a nacionalizmusnak, ezért a német és más nemzeti zászlók bojkottját hirdették meg.

  • eduline/mti

Sokakat fűt péntek óta az Eb-láz, azonban a sportszerű versengés nem nyűgöz le mindenkit, például a nemzetek közötti feszültség miatt. Ezt olyannyira komolyan vette a Zöldek Rajna-vidék-Pfalz tartományi ifjúsági szervezete a hét végén, hogy egy közösségi portálon Hazafiság=nacionalizmus - Focirajongók, le a zászlókkal! címmel felhívást tett közzé, amelyben felszólították a szurkolókat, hogy az Eb idején "ne engedjenek teret a nacionalista eszméknek". Lényegében szélsőséges békességet hirdették meg, nem a sportszerű versenyt.

Ezt láttuk Tübingenben is

Június első hetében a délnémet Baden-Württembergben található Tübingen egyetemvárosában jártam, ahol ellátogattam a város híres szórakozóhelyére, az Epplehaushoz. Az épület sokáig üresen állt az önkormányzat tulajdonában, míg baloldali fiatalok fokozatosan el nem foglalták és saját céljaikra nem kezdték használni. Ez összetűzésekhez vezetett a rendőrséggel is - ugyanis nem ez volt az egyetlen hasonló sorsú ház a városban -, a fiatalokkal utcai összecsapások is voltak a 70-es években.

Epplehaus (Németortszág, Tübingen)
Unyatyinszki György

Az erősen liberális eszméket valló Epplehausnál 2014-ben, mikor Németország megnyerte a labdarúgó világbajnokságot, az egyetemisták német zászlót égettek. Nem azért, mert gyűlölnék saját nemzetüket, hanem mert megítélésük szerint a sport és minden nemzet nyert, így felesleges zászlókat lengetni - magyarázta egyik házigazdám.

A városnak jelenleg a Zöldek pártja adja a polgármestert, akivel így nincsenek éles összetűzések.

U.Gy.

A fiatalok kiemelték, hogy aki hazafiként határozza meg magát, egyben kirekeszt mindenkit, akiről azt gondolja, hogy nem tartozik a hazájához, és ez súlyos következményekhez vezethet, amikor a hazafiság "agresszív formában jelenik meg", és a kívülállóként értelmezett másokat "ellenségnek bélyegzi".

A felhívás megütközést váltott ki a nagyobb pártok soraiban. Peter Altmaier kancelláriaminiszter (CDU) úgy vélte, a Zöldek ifjúsági szervezetnének még nem sikerült megértenie, hogy a mai focirajongók zászlói éppen annak az ellentétét jelentik, mint amit a német történelem egyes korábbi szakaszaiban lengetett nemzeti lobogók jelentettek, vagyis a mai fekete-vörös-arany trikolor "a világra nyitott, rokonszenves Németország jelképe".

A Zöldek Rajna-vidék-Pfalz tartományi ifjúsági szervezetének vasárnapi állásfoglalása szerint a kezdeményezésre érkezett több ezer gyűlölködő kommentár is azt mutatja, hogy a nagy labdarúgó tornák idején eluralkodó "party-patriotizmus" veszélyes, és sokan vannak, akik a nemzeti válogatott melletti szurkolás mögé rejtik nacionalizmusukat - ezt tudományos felmérésekkel is magyarázták.

A témában ajánljuk
Kisiskolások látogattak ki a magyar válogatott edzésére

Ha olvasol, jobban megy a foci is

A foci iskolai tananyag lehet
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.