Egy rasszista hacker horogkereszttel fertőzte meg amerikai egyetemek nyomtatóit

Hétvégén először a Harvard Egyetem figyelmeztette az egyetemi polgárokat, hogy a nyomtatók a horogkeresztet és a "fehér hatalom" kifejezést nyomtatják a dokumentumok fejlécébe.

  • Eduline
Wikipedia

Weev néven ismert hacker, valódi nevén Andrew Auernheimer olyan vírust terjesztette el az amerikai hálózaton, mely a publikusan is elérhető nyomtatókat célozta. Ezek legtöbbje a felsőoktatási intézményekben található, melyet a hallgatók egy egyszerűbb titkosítással érhetnek el. A támadás során megfertőződött a Harvard Egyetem és a Princeton Egyetem rendszere is, ezt követően a nyomtatók többsége szvasztikát és rasszista szólamokat nyomtatott a dokumentumok fejlécébe.

Auernheimer először arról vált ismertté, hogy társaival egy biztonsági kaput kihasználva feltörték az AT&T mobilszolgáltató hálózatát, ezzel megszerezve 114 ezer előfizető adatait. Első fokon elítélték, azonban a fellebbezést követően mégis szabadon maradhatott.

Az akcióval a "fehér faj felsőbbrendűségét" akarta hirdetni, Auernheimer az eset kapcsán hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a szólásszabadság jogával élve juttatta el ezeket az üzeneteket - írja a The New York Times. Nem célzottan az egyetemeket kereste, csak ott volt sok elérhető nyilvános, kívülről is elérhető nyomtató.

Érdekesség, hogy majdnem a teljes hétvégén leállította a Harvard a külső nyomtatásokat, ugyanis több időt vett igénybe, míg ráakadtak a biztonsági résre. Ez idő alatt próbálták javítani a hibákat a nyomtatókon, de akiknek sürgős nyomtatandójuk volt, azoknak meg kellett barátkozniuk az uszító szavakkal a fejlécekben. Egyes nyomtatott dokumentumok a The Daily Stormer náci weboldalt népszerűsítették.

Min Pullan, a Princeton egyetem szóvivője szerint szerint nem szabad összemosni a szólásszabadság jogát és azt, hogy valaki feltöri egy egyetem rendszerét - utalva ezzel a várható eljárásra a hacker ellen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.