Egy diploma, amellyel jól fizető állást lehet találni

Különleges képzést indított a London University tagintézménye, a Royal Holloway College.

  • Eduline

Különleges képzést indított a London University tagintézménye, a Royal Holloway College. A világon elsőként kezdték oktatni, hogyan kell kivédeni a hackertámadásokat. Minderről mesterdiplomát is szerezhetnek a hallgatók – írja a The Telegraph.

A londoni Royal Holloway College
Wikipedia

A cégvezetők bizonyára nem fukarkodnának annak a szakértőnek a jövedelmével, aki garantálja a vállalat számítógépes rendszerének és adatforgalmának biztonságát. Éppen ezért ez a végzettség bármelyik informatikus önéletrajzában jól mutat.

Nem véletlenül: 2011-ben a Sony részvényeinek árfolyama 4 százalékkal csökkent, miután a cég bejelentette, hogy hackerek támadták meg a vállalat rendszerét, és ellopták több mint 25 millió PlayStation-felhasználó személyes adatait.

Bár elsőként Londonban hirdették meg a cybertámadások visszaverését oktató kurzust, azóta már több egyetem is várja a hasonló érdeklődésű hallgatókat. Sőt, nemcsak nappali tagozaton, hanem távoktatásban is el lehet végezni, az oklevéllel pedig bárhol a világon jól fizető állást találhatnak a diákok. Munkát kap, aki feltöri a kémszervezet kódját – a különleges feladatról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.