Újabb egyetemi rangsor: a világ legjobb és legfiatalabb intézményei

Az 1986-ban alapított, dél-koreai Pohang University of Science and Technology vezeti az ötven évnél fiatalabb...

  • Eduline
A listavezető: a dél-koreai Pohang University of Science and Technology
Wikipedia

Az 1986-ban alapított, dél-koreai Pohang University of Science and Technology vezeti az ötven évnél fiatalabb egyetemek Times Higher Education-rangsorát. A brit egyetemek rontottak: a szigetország intézményei közül csak egy került a tíz legjobb közé.

A második helyet a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne szerezte meg. A harmadik egy koreai egyetem, a Korea Advanced Institute of Science and Technology (KAIST) lett, a negyedik helyen a Hong Kong University of Science and Technology, az ötödiken pedig a University of California, Irvine, a tíz kaliforniai campus egyike végzett. Hat magyar egyetem jutott a világ 800 legjobbja közé az URAP rangsorában: erről itt olvashattok.

timeshighereducation.co.uk

Az 50 évnél fiatalabb intézmények listáját második alkalommal állította össze a Times Higher Education: míg tavaly három brit egyetem szerepelt a top 10-ben, az idén csak egy - a University of York a hetedik helyet szerezte meg. Igaz, még így is a brit felsőoktatási intézmények képviseltetik magukat a legnagyobb számban: tizennyolc egyetem kerül a legjobb száz közé.

A listán tizenhárom ausztráliai, nyolc amerikai, hét francia, hat spanyol és öt tajvani egyetem szerepel, a "sztár" azonban egyértelműen Dél-Korea, amely "viszonylag rövid idő alatt olyan világszínvonalú egyetemeket tudott létrehozni, amelyek az amerikai és brit intézményekkel is versenyezni tudnak" - mondta Phil Baty, a rangsor szerkesztője. "A régi elitegyetemek többé nem tudnak megélni több száz éves történelmükből és hírnevükből, a gyorsan fejlődő új intézmények új kihívások elé állítják a rektorokat és az oktatókat" - tette hozzá a szakértő.

A rangsort az oktatás minősége, az elismertség, a kutatások száma és az innovációs bevétel, az ipari és a nemzetközi kapcsolatok mutatói alapján állították össze.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.