Egy hét múlva lejár a határidő: sok pénzt bukhat, aki nem szerezte meg a diplomát

Azoknak, akik 2012 szeptemberében kezdtek kétéves képzést állami ösztöndíjasként, augusztus 31-ig kell megszerezniük a diplomát. Ellenkező esetben az ösztöndíj felét vissza kell fizetniük - hogyan úszhatjátok meg a több százezer forintos költséget?

  • Eduline
Diplomaszerzés állami ösztöndíjjal: nagyon sok pénzt bukhat, aki nem figyelt a határidőre
Shutterstock

Ha 2012 szeptemberében kezdtetek négy féléves mesterképzést vagy felsőoktatási szakképzést állami ösztöndíjas formában, illetve ha időközben átsoroltak titeket, a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződés (új nevén hallgatói nyilatkozat) értelmében 2015. augusztus 31-ig kell megszereznetek a diplomát. Vagyis a képzési idő másfélszerese állt rendelkezésetekre. Ugyanakkor, ha volt passzív félévetek, van még időtök, mivel minden egyes ilyen szemeszter kitolja a határidőt.

Az Oktatási Hivatal (OH) az érintetteknek erről levelet is küldött, amelyben az áll, hogy nem csak a végbizonyítvány vagy a záróvizsga kell, hanem a kiállított oklevél. Ezt az iskolátok továbbítja az Oktatási Hivatal felé, nektek nincs vele tennivalótok.

Ha nem sikerül megszerezni a diplomátokat a képzési idő másfélszeresén belül, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj felét. Természetesen ettől függetlenül még befejezhetitek az egyetemet - két évig feltétel nélkül, utána még három évig kérelemmel.

Vannak kiskapuk

Ha a nyelvvizsga megszerzése érdekében tanultok külföldön vagy felnőttképzésben, az oklevélszerzési határidő lejártáig kérelmezhetitek a határidő felfüggesztését, a megfelelő dokumentumok – felnőttképzési szerződés vagy külföldi tanulmányokról szóló jogviszony-igazolás – benyújtásával. Felfüggesztés legfeljebb két évre adható.

Kérhettek részletfizetést vagy akár teljes mentességet is - ha tartós betegség, megváltozott munkaképesség, baleset, szülés, két vagy több gyermek nevelése miatt nem tudtátok megszerezni a diplomát -, illetve kiválthatjátok a visszafizetési kötelezettséget azzal, ha az államis félévekkel megegyező időtartamban bejelentett, hazai munkaviszonyt folytattok. Ezt akár visszamenőlegesen is, de legkorábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig kérhetitek - ha tehát az abszolutórium megszerzése után dolgoztatok, akkor ezt az időszakot figyelembe veszik. Ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.