Újabb változás jön: egy év után búcsút inthetünk a Pallasz Athéné Egyetemnek

Persze a kecskeméti intézmény nem tűnik el, csak átnevezik, ez pedig péntektől hivatalossá vált. Rejtély, miért kell egy év után átnevezni az intézményt.

  • Eduline
Névváltozás előtt, még Kecskeméti Főiskolaként
Wikipedia

Miután pénteken Áder János aláírta, meg is jelent a Magyar Közlönyben a Pallasz Athéné Egyetem átnevezéséről szóló, a felsőoktatási törvényt módosító jogszabály, amely alapján a kecskeméti felsőoktatási intézményt augusztus 1-től Neumann János Egyetemnek hívják majd.

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola 2016-os fúziójából létrejött Pallasz Athéné Egyetem névváltoztatásáról elsőként a fideszes országggyűlési képviselő, Salacz László számolt be Facebook-oldalán május végén. Azt írta, a Pallasz Athéné Egyetem szenátusa már döntött, de a végső szó a parlamenté, azt azonban nem részeletezte, mi a névváltás oka. Ez az intézmény oldaláról sem derül ki, a szenátusi ülés jegyzőkönyve ugyanis nem elérhető.

Június elején megkérdeztük az egyetemet, miért döntöttek úgy, hogy egy év után ismét nevet váltanak, de csupán annyit írtak, hogy a szenátus "több változatot is mérlegelve a Neumann János Egyetem elnevezést helyezte a javaslatok rangsorának élére. Az új nevet a Szenátus 16 igen, 1 nem és 0 tartózkodás mellett fogadta el, módosító javaslat nem érkezett".

Egy év után lecserélik a Pallasz Athéné Egyetem nevét

Augusztusban nevet válthat a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonásával tavaly nyáron létrehozott Pallasz Athéné Egyetem, az intézmény szenátusa néhány napja úgy döntött, megválnak a korábban parázs vitákat kiváltó névtől. Amely máshonnan is ismerős lehet: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványai finanszírozzák az új kecskeméti campus építését.

Tény, a névválasztás a két főiskola összeolvadása és az alkalmazott tudományok egyeteme cím elnyerésekor is komoly gondot okozott. A szenátus még 2015 őszén megszavazta, hogy az integráció után Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyetemeként működjön tovább az intézmény. A baon.hu egyik cikke szerint azon a listán, amelyről a testület tagjai választhattak, többek között a Közép-Magyarországi Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Minerva Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Rubik Ernő Alkalmazott Tudományok Egyeteme, valamint a Baross Gábor Alkalmazott Tudományok Egyeteme változat is szerepelt, a Pallasz Athéné Egyetem nem - néhány hónappal később mégis ezen a néven „anyakönyvezték” a két korábbi főiskolából létrehozott intézményt.

A felsőoktatási törvény módosításában eredetileg a Kecskeméti Egyetem név szerepelt volna, Balla György és Bene Ildikó fideszes képviselő novemberi módosító javaslata alapján azonban végül a Pallasz Athéné Egyetem került a jogszabályba. A homályos magyarázat szerint a jog, az igazságosság és a bölcsesség istennőjének a neve azért jó választás, mert hozzájárul az egyetem szellemiségének kifejezéséhez - az indoklásban szó sem esett a kézenfekvő magyarázatról: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványairól, amelyek közül a Pallas Athéné Domus Mentis a kecskeméti közgazdászképzést támogatja milliárdokkal.

A most még négy - a szolnoki gazdálkodási, valamint a kecskeméti műszaki-informatikai, kertészeti és pedagógusképző - karral működő intézmény új gazdasági karának létrehozását a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány ugyanis komoly összegekkel támogatja, az ott tanulóknak ösztöndíjat biztosít. Az új campus megépítését szintén a jegybanki alapítványok finanszírozzák, az oktatási épület 2018 nyarára készülhet el, a hatalmas egyetemi negyedet az eredeti becslések szerint 15 milliárd forintból húzzák majd fel.

Sorban tűnnek az állami főiskolák: így váltunk 29 egyetem országává

Augusztustól - egy kivétellel - eltűnnek az állami főiskolák, akkor olvad ugyanis a Semmelweis Egyetembe az konduktorokat képző Pető András Főiskola. Egyetlen állami főiskola van csak a gáton, és annak sincs könnyű dolga. Augusztustól a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetembe olvad, ezzel pedig gyakorlatilag leáldozott az állami főiskoláknak.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.