Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Persze a kecskeméti intézmény nem tűnik el, csak átnevezik, ez pedig péntektől hivatalossá vált. Rejtély, miért kell egy év után átnevezni az intézményt.

Miután pénteken Áder János aláírta, meg is jelent a Magyar Közlönyben a Pallasz Athéné Egyetem átnevezéséről szóló, a felsőoktatási törvényt módosító jogszabály, amely alapján a kecskeméti felsőoktatási intézményt augusztus 1-től Neumann János Egyetemnek hívják majd.
A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola 2016-os fúziójából létrejött Pallasz Athéné Egyetem névváltoztatásáról elsőként a fideszes országggyűlési képviselő, Salacz László számolt be Facebook-oldalán május végén. Azt írta, a Pallasz Athéné Egyetem szenátusa már döntött, de a végső szó a parlamenté, azt azonban nem részeletezte, mi a névváltás oka. Ez az intézmény oldaláról sem derül ki, a szenátusi ülés jegyzőkönyve ugyanis nem elérhető.
Június elején megkérdeztük az egyetemet, miért döntöttek úgy, hogy egy év után ismét nevet váltanak, de csupán annyit írtak, hogy a szenátus "több változatot is mérlegelve a Neumann János Egyetem elnevezést helyezte a javaslatok rangsorának élére. Az új nevet a Szenátus 16 igen, 1 nem és 0 tartózkodás mellett fogadta el, módosító javaslat nem érkezett".
Egy év után lecserélik a Pallasz Athéné Egyetem nevét
Augusztusban nevet válthat a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonásával tavaly nyáron létrehozott Pallasz Athéné Egyetem, az intézmény szenátusa néhány napja úgy döntött, megválnak a korábban parázs vitákat kiváltó névtől. Amely máshonnan is ismerős lehet: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványai finanszírozzák az új kecskeméti campus építését.
Tény, a névválasztás a két főiskola összeolvadása és az alkalmazott tudományok egyeteme cím elnyerésekor is komoly gondot okozott. A szenátus még 2015 őszén megszavazta, hogy az integráció után Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyetemeként működjön tovább az intézmény. A baon.hu egyik cikke szerint azon a listán, amelyről a testület tagjai választhattak, többek között a Közép-Magyarországi Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Minerva Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Rubik Ernő Alkalmazott Tudományok Egyeteme, valamint a Baross Gábor Alkalmazott Tudományok Egyeteme változat is szerepelt, a Pallasz Athéné Egyetem nem - néhány hónappal később mégis ezen a néven „anyakönyvezték” a két korábbi főiskolából létrehozott intézményt.
A felsőoktatási törvény módosításában eredetileg a Kecskeméti Egyetem név szerepelt volna, Balla György és Bene Ildikó fideszes képviselő novemberi módosító javaslata alapján azonban végül a Pallasz Athéné Egyetem került a jogszabályba. A homályos magyarázat szerint a jog, az igazságosság és a bölcsesség istennőjének a neve azért jó választás, mert hozzájárul az egyetem szellemiségének kifejezéséhez - az indoklásban szó sem esett a kézenfekvő magyarázatról: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványairól, amelyek közül a Pallas Athéné Domus Mentis a kecskeméti közgazdászképzést támogatja milliárdokkal.
A most még négy - a szolnoki gazdálkodási, valamint a kecskeméti műszaki-informatikai, kertészeti és pedagógusképző - karral működő intézmény új gazdasági karának létrehozását a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány ugyanis komoly összegekkel támogatja, az ott tanulóknak ösztöndíjat biztosít. Az új campus megépítését szintén a jegybanki alapítványok finanszírozzák, az oktatási épület 2018 nyarára készülhet el, a hatalmas egyetemi negyedet az eredeti becslések szerint 15 milliárd forintból húzzák majd fel.
Sorban tűnnek az állami főiskolák: így váltunk 29 egyetem országává
Augusztustól - egy kivétellel - eltűnnek az állami főiskolák, akkor olvad ugyanis a Semmelweis Egyetembe az konduktorokat képző Pető András Főiskola. Egyetlen állami főiskola van csak a gáton, és annak sincs könnyű dolga. Augusztustól a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetembe olvad, ezzel pedig gyakorlatilag leáldozott az állami főiskoláknak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).