ELTE-rektor: nem igaz, hogy túlképzés van a jogászképzéseken

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint nem magas a felsőoktatási intézmények száma Magyarországon, ami...

  • MTI
Fülöp Máté

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint nem magas a felsőoktatási intézmények száma Magyarországon, ami probléma, az a szakok túlburjánzása. Mezey Barna ezért a politikát tette felelőssé az Antall József Alapítvány szombati fővárosi konferenciáján tartott előadásában, amelyben arra is kitért, hogy az önfenntartó felsőoktatás nem kifejezetten európai, hanem inkább amerikai modell.

A rektori konferencia vezetője a Felsőoktatás másként?! mottóval tartott tanácskozáson kifejtette: ma 66 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amiből 28 az állami - 19 egyetem és 9 főiskola. Ez egyáltalán nem sok - szögezte le, hozzátéve: ami probléma, az a szakok magas száma. 

Erről a politika tehet - vélte az ELTE rektora, kiemelve: szinte minden kulturális kormányzat arra sarkallta az intézményeket, hogy minél több hallgatót "hozzanak be". Ezt úgy lehetett megtenni, ha szélesítik a kínálatot - mutatott rá, jelezve egyúttal, hogy volt jó pár divatos bölcsészszak, amelyek a rendszerváltáskor "berobbantak" és elsorvadtak, mert a társadalom kihátrált mögülük. Hiába mondják a jogász szakokra, hogy túlképzés van, ez nem igaz - szögezte le, hozzátéve: "a társadalom változatlanul feltölti" ezt az oktatási formát.

Az kétségtelenül igaz, hogy az 1990-es és a mai adatokat összevetve, "a minőségnek romlania kellett" - mondta az MRK elnöke, aki ennek okát a hallgatói létszám háromszorosára növelésében látta, miközben az oktatói létszám gyakorlatilag változatlan maradt. Ugyanakkor Nyugat-Európában is eltömegesedett az oktatás, de ott világosan különbséget tesznek eltérő finanszírozással a kutató nagyegyetemek és "a tömegoktató főiskolák között" - jegyezte meg.

Az önfenntartó felsőoktatás modellje nem kifejezetten európai modell, hanem inkább amerikai, ahol az intézmények többsége magánegyetem, és megvannak azok a társadalmi rétegek, amelyek támogatják az intézményeket - fejtette ki a professzor. 

Az egyik résztvevő felvetésére válaszolva hozzátette: a tandíj kérdésére azért nehéz válaszolni, mert nincs pontosan definiálva, mit értenek alatta. Mezey Barna kifejtette: amikor az önfenntartó felsőoktatásról a kormányfővel egyeztettek, az látszott, hogy egyelőre a Diákhitel 2-vel összekapcsolt önköltséges képzési formákban gondolkodik. Az önköltség, ha jól van megfogalmazva, lefedheti a képzési költségeket, azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy mennyire képes ezt a társadalom finanszírozni. A jogász és közgazdász képzésnél most folyik ennek a tesztelése, és jövőre várhatóan már látni lehet mi a helyzet - jelezte. 

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.