Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Fülöp Máté
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint nem magas a felsőoktatási intézmények száma Magyarországon, ami probléma, az a szakok túlburjánzása. Mezey Barna ezért a politikát tette felelőssé az Antall József Alapítvány szombati fővárosi konferenciáján tartott előadásában, amelyben arra is kitért, hogy az önfenntartó felsőoktatás nem kifejezetten európai, hanem inkább amerikai modell.
A rektori konferencia vezetője a Felsőoktatás másként?! mottóval tartott tanácskozáson kifejtette: ma 66 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amiből 28 az állami - 19 egyetem és 9 főiskola. Ez egyáltalán nem sok - szögezte le, hozzátéve: ami probléma, az a szakok magas száma.
Erről a politika tehet - vélte az ELTE rektora, kiemelve: szinte minden kulturális kormányzat arra sarkallta az intézményeket, hogy minél több hallgatót "hozzanak be". Ezt úgy lehetett megtenni, ha szélesítik a kínálatot - mutatott rá, jelezve egyúttal, hogy volt jó pár divatos bölcsészszak, amelyek a rendszerváltáskor "berobbantak" és elsorvadtak, mert a társadalom kihátrált mögülük. Hiába mondják a jogász szakokra, hogy túlképzés van, ez nem igaz - szögezte le, hozzátéve: "a társadalom változatlanul feltölti" ezt az oktatási formát.
Az kétségtelenül igaz, hogy az 1990-es és a mai adatokat összevetve, "a minőségnek romlania kellett" - mondta az MRK elnöke, aki ennek okát a hallgatói létszám háromszorosára növelésében látta, miközben az oktatói létszám gyakorlatilag változatlan maradt. Ugyanakkor Nyugat-Európában is eltömegesedett az oktatás, de ott világosan különbséget tesznek eltérő finanszírozással a kutató nagyegyetemek és "a tömegoktató főiskolák között" - jegyezte meg.
Az önfenntartó felsőoktatás modellje nem kifejezetten európai modell, hanem inkább amerikai, ahol az intézmények többsége magánegyetem, és megvannak azok a társadalmi rétegek, amelyek támogatják az intézményeket - fejtette ki a professzor.
Az egyik résztvevő felvetésére válaszolva hozzátette: a tandíj kérdésére azért nehéz válaszolni, mert nincs pontosan definiálva, mit értenek alatta. Mezey Barna kifejtette: amikor az önfenntartó felsőoktatásról a kormányfővel egyeztettek, az látszott, hogy egyelőre a Diákhitel 2-vel összekapcsolt önköltséges képzési formákban gondolkodik. Az önköltség, ha jól van megfogalmazva, lefedheti a képzési költségeket, azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy mennyire képes ezt a társadalom finanszírozni. A jogász és közgazdász képzésnél most folyik ennek a tesztelése, és jövőre várhatóan már látni lehet mi a helyzet - jelezte.
