Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szenátusa támogatja Borhy László akadémikus, a Bölcsészettudományi Kar dékánjának kinevezését a felsőoktatási intézmény rektori posztjára.
Az egyetem szenátusa hétfői ülésén szavazott a rektori pályázatról, az eredményt az egyetem honlapján tették közzé.
A posztra egyetlen jelölt, Borhy László akadémikus, a Régészettudományi Intézet vezetője nyújtott be pályázatot. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve a titkos szavazáson 41 igen szavazattal támogatta 2 nem szavazat ellenében az akadémikus pályázatát.
A közleményben kitértek arra is, hogy az új rektor megválasztásának menetét törvény írja elő. A hatályos felsőoktatási törvény szerint a rektor kinevezésére a fenntartó miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
A benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről, rangsort állítva a jelentkezőkről. A szenátus döntését megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról.
Az ELTE új rektorának megbízatása augusztus 1-jén kezdődik és négy évre szól. Borhy László Mezey Barnát válthatja a poszton, aki 2010-től irányította az egyetemet. Az ELTE 10 tudományág területén ért el helyezést a QS legfrissebb rangsorában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a QS legfrissebb szakterületi rangsorán a világ elitegyetemei között, a 101-500. helyen szerepel 46 tudományág közül 10-ben - áll az intézmény közleményében. Az ELTE a legjobb eredményét a régészetben érte el, ott már az első száz intézmény közelébe sikerült kerülni.Az ELTE a világ legjobb egyetemei közt: több szakterületen is felkerült a listára
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
